Generációkon átívelő hagyomány, tudás és tapasztalat, közös cél és egy különös összetartó kapocs teszi a családi vállalkozásokat merőben mássá, mint amilyenek általában a piaci vállalatok. De ahhoz, hogy ezek a speciális tulajdonságok valóban a siker motorjává váljanak, tudatosságra van szükség. Mert bizony jöhetnek olyan élethelyzetek a családban, amelyek a vállalkozás fejlődését is megakasztják. Hogyan lehet ezekre felkészülni? Két olyan szakemberrel beszélgettünk a családi vállalkozásokról, akik maguk is rendelkeznek mélyreható tapasztalatokkal arról, hogy milyen az, ha a családtagok közösen építenek üzletet, egy célért dolgoznak. 

Ambrus András az Euro-Profil Kft. vezetője, a BME-n végzett műszaki menedzserként, majd pénzügyi szakirányon is tovább képezte magát. Alig egyéves, külsős cégeknél szerzett tapasztalattal bekerült a családi vállalkozásuk vezetésébe, ahol azóta különféle pozíciókat töltött be. Az eredetileg fénymásolás-technikára szakosodott cég tevékenysége ma már szerteágazó, van szoftverfejlesztő csapatuk is például. András egyik nővére pedig egészséges ételekkel, vegán csokoládékkal és szappanokkal foglalkozik. 

Kürti Tamás jószerivel egy családi vállalkozásba született bele – édesapja alapította a Kürt Információbiztonsági Zrt.-t. Tizenéves korától bejárt a cégbe, eleinte csak nyári gyakorlat címén, majd az egyetemi tanulmányait követően már munkatársként. Kutatás-fejlesztési vezetőként kezdett, később továbbadta ezt a területet, hogy tulajdonosként másra koncentrálhasson. Néhány évvel ezelőtt eladták az alapcéget, de Tamás kivásárolta belőle az általa létrehozott Kürt Akadémiát, bár korábban operatívan nem foglalkozott a képzési területtel. Most viszont már ő maga is átadja tudását az akadémián, például arról, hogy hogyan kell sikeresen működtetni egy családi vállalkozást. 

Egyáltalán mi egy családi vállalkozás fő ismérve? 

Tamás a European Family Business szakmai szövetség elnökségének tagjaként részt vett egy kutatás lebonyolításában, amiben pont arra keresték a választ, hogy kinek mit jelent a családi vállalkozás: „90 féle választ kaptunk, ezek összesítéséből azt fogadtuk el definícióként, hogy a családi vállalkozás az, ahol legalább két családtag tölt be vezető tisztséget, és a tulajdon legalább 50 százaléka a család kezében van – tőzsdei cégek esetén pedig legalább 25 százalékos a tulajdonrész.” 

András a saját tapasztalatokra támaszkodva kiegészíti még valamivel a meghatározást: „Fontos, hogy legyen egy közös célja a családnak, amiért együtt dolgoznak.  Valamint az is, hogy meghatározzuk, mik a közös alapértékek, milyen értékrendre építkezhetünk.” A két szakember együttesen arra jut, hogy különbséget kell tenni az olyan családok között, amelyeknél generációról generációra tovább száll egy-egy mesterség, – főleg a múlt században és még korábban éltek egy-egy szakmát művelő családok, úgy is, mint órás családok, vagy épp orvos családok – és az olyan családok között, amelyek egy üzleti vállalkozást visznek, és ha nagyobb méretű a cégük, akkor annak társadalmi hatása is van. 

Hogyan húzható határvonal a családi és üzleti ügyek közé? 

Mielőtt még azt gondolnánk, hogy teljesen természetes, ha egy család a vállalkozásukat érintő kérdésekről a vasárnapi ebéd mellett diskurál, Tamás leszögezi: „A közös családi program, a vasárnapi ebéd nem erre való, hanem arra, hogy a család egymásra figyeljen. A család egy befelé figyelő, gondoskodásra, szeretetre, személyes növekedésre fókuszáló rendszer, és ha a családi ebédnél a vállalkozásról beszélünk, azzal a levegőt szívjuk el a családnövekedés elől.” 

Fontos, hogy a vállalkozásban érintett családtagok találjanak rendszeresen időt arra, hogy a vállalkozás jövőjével kapcsolatos dolgokról egyeztessenek – lehetőleg két-háromhavonta, mert akkor lehet táplálkozni az előző beszélgetésen elhangzottakból is. Ha pedig családi alkotmány készítésébe vágnánk bele, akkor egy intenzív időszakra készüljünk, amikor is legalább havonta egy napot érdemes a közös alkotó folyamatra szánni. 

Mire jó a családi alkotmány? 

„A mi családunk nagyon összetartó, mégis felmerülhetnek a vállalkozást illetően olyan kérdések, amelyekről előzetesen akár nem is gondolná az ember, hogy indulatokat, érzelmeket ébresztenek fel, és ezeket a helyzeteket kezelni kell. Az ilyen esetekre érdemes igénybe venni szakmai segítséget – mi a Kürt Akadémiára számíthattunk, amikor belevágtunk a családi alkotmányozás folyamatába” – meséli András, máris megemlítve egy fontos fogalmat: családi alkotmány. Ez egy olyan, a családi vállalkozásban érintett családtagok által közösen lefektetett keretrendszer, amely nemcsak a közös értékeket határozza meg és a vagyonelemeket rendszerezi, de elébe megy annak is, hogy bizonyos konfliktusok esetén mi a teendő. 

„Mi nagyjából másfél éve kezdtünk el a családi alkotmánnyal foglalkozni, a váz már készen van, most a finomhangolás folyik. Lefektettük, hogy mik azok az alapértékeink, amelyekből nem engedünk, mik azok a szabályok, amelyeket betartunk. A cél az, hogy a családi alkotmány egy olyan keretrendszert biztosítson, hogy ha valami rendkívüli esemény, netán tragédia történik, jó családként tudjunk együttműködni, a vállalkozás pedig képes legyen tovább élni” – mondja András. 

„Amíg a világ lassabb volt, addig sokan az utódlástervezésben látták a megoldást. Gondoljunk csak Ferenc Józsefre, hogy milyen strukturált nevelésben részesült ő, mire császárnak kinevezték. Aztán felgyorsult a világ, és nagyon sokszor az fordul elő, hogy egy adott generáció már nem tudja megmondani a következőnek, hogy mit is kellene tenni a sikerért, mert ami a múltban bevált, az egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben is sikerre vezet. Éppen ezért azok a vállalattulajdonos családok tudnak összhangban maradni, akik rendszeresen egyeztetik, hogy mit gondolnak a jelenről és jövőről, akiknek van egy összehangolt jövőképük” – foglalja össze Tamás. 

Kiegészíti azzal, hogy egy családnak legalább háromféle jövőképről kell elgondolkodnia. Az egyik ezek közül, hogy hogyan képzelik el a családot 10-15-20 év múlva. Hányan és kik lesznek a családban? Ők mit csinálnak? A második fajta jövőkép a vállalkozással kapcsolatos, hogy hogyan képzelik el a jövő piacait és az ügyfeleik igényeit, hogyan teremtenek értéket. A harmadik féle kép pedig konkrétan a tulajdonlás módjaihoz, a tulajdonosi portfólióhoz kapcsolódik, hogy mi az, ami a család számára kockázatvállalás, növekedés, közös és külön tulajdonlás szempontjából is megfelelő. 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább