Balázs azt mondja, tudatosan készült a jogi pályára: a családi legendárium szerint már az általános iskola elkezdésekor kijelentette, hogy belőle bizony ügyvéd lesz. Az egyetemi bekerülésnél sokat segített, hogy a gimnáziumban nyelvi tagozatra és történelem fakultációra járt. „Mivel ezek a tantárgyak nélkülözhetetlennek számítanak a jogi karhoz, így a gimnáziumban sem változott az az elképzelésem, hogy a jogi egyetemre megyek. Azt gondolom, az egyetemen ’meg kellett tanulni tanulni’, az ember ezen a területen különösen rá van kényszerítve arra, hogy képes legyen a nagy mennyiségű tananyagból kiszűri a fontos információkat. Persze az egyre nagyobb rutin évről évre sokat segített a jobb teljesítmény elérésében” – meséli. 

„2016-ban lettem ügyvédjelölt (ezalatt egyébként elvégeztem az ingatlanforgalmi szakjogász másoddiplomát is). Az a szabály, hogy 3 évet kell jogi diplomához kötött munkakörben eltölteni a szakvizsga előtt, ha pedig valaki ügyvéd szeretne lenni, akkor ebből a 3 évből legalább 1 évet kell ügyvédjelöltként dolgozni – mivel én nem gondolkodtam más pályán, ezért a teljes joggyakorlati időt ügyvédjelöltként töltöttem. Ha ez letelt, akkor pedig mindent igazolni kell az Igazságügyi Minisztérium felé” – folytatja. 

Válságos helyzet 

Balázs első vizsgája 2020. január végére esett. A második pedig ugyanezen év márciusára, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-járványt. „Emlékszem, a vizsgám péntekre volt kitűzve, a lezárásokat pedig szerda délben jelentették be Magyarországon. Mondanom sem kell, hogy ezek után finoman szólva is aggódtam, hogy egyáltalán lesz-e alkalmam levizsgázni. Viszont szerencsém volt, mivel azon a héten még volt lehetőség a megmérettetésre – hétfőtől viszont bizonytalan időre felfüggesztették a vizsgázást” – avat be Balázs. 

„Érdekesség, hogy az utolsó vizsga felvételénél a kialakult helyzet még segített is nekem. A kényszerű leállás miatt ugyanis nem kellett várnom felszabaduló időpontra, azonnal ’le tudtam csapni’ az utolsóra. Így legalább egy negyedévet nyertem az ügyvédi kamarába történő felvétel szempontjából” – árulja el. 

Ugyanakkor a fiatal ügyvéd nem volt mindenben ilyen szerencsés. Persze a legtöbb pályakezdőhöz hasonlóan ő is minél hamarabb szeretett volna saját ügyvédi irodát nyitni, de arra azért nem gondolt, hogy milyen kiszámíthatatlan környezethez kell nagyon gyorsan alkalmazkodnia. „Nyilván nem volt még kialakult ügyfélköröm, ott álltam várható bevétel nélkül, miközben gyakorlatilag minden pénzem ráment az iroda nyitására” – meséli. 

„Másfelől viszont elmondható, hogy a Covid nálam a lezárások miatt felgyorsította a szakvizsga letételét (ez így 5 hónap alatt sikerült, ami rövid időnek számít), így viszonylag hamar elérkezett az a régóta várt pillanat, hogy saját lábra állok. Amiben szerintem a legtöbb kollégától különbözöm, hogy én minderre elsődlegesen vállalkozásként tekintek és nem félek a szakmámban nem feltétlenül megszokott üzleti- és marketingeszközöket használni. Azt gondolom, ez a szemlélet hasznos lehet a válság közepén induló vállalkozások számára.” 

Akkoriban egyébként létezett fiatal vállalkozói program, amire eredetileg az ügyvédek is pályázhattak, de a fenti időpontra már nem vehettek részt benne.  Ezen felül, a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesületétől (MÜBSE) is igényelhető praxisindítási segély, ha a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítást az induló ügyvéd náluk köti meg. Habár Balázs nem vett igénybe ilyen típusú támogatásokat, de mindenkinek csak azt tudja tanácsolni, hogy éljen minden lehetőséggel. És hogy milyen összegekkel kell kalkulálni egy saját ügyvédi iroda nyitásakor? „Nagyjából minimum 1 millió forintot mondanék. Ez az első 1-2 hónapos működéshez elég, beleértve a kötelező biztosításhoz, a különféle adókhoz, az infrastruktúrához és a bérleti díjhoz kapcsolódó összegeket. Továbbá az első munkák megszerzéséhez a mi szakmánkban is nagyon fontos a megfelelő kapcsolati tőke – ha ez hiányzik, az nyilván nem könnyíti meg a helyzetet. Hozzám is fordultak ismerősök, de mivel a családban nincs más ügyvéd, ezért többségében én is magam szereztem az első ügyfeleimet” – meséli. 

Balázs esetében viszont a járvány miatt egy ideig az is kérdéses volt, hogy az ügyvédek egyáltalán fogadhatnak-e ügyfeleket. „Egészségügyi és gazdasági válság, visszaesés, szükségszolgáltatások igénybevételének csökkenése – ez egyébként a mai napig tart. Ingatlanforgalmi szakjogászként nekem az ingatlanügyletek a kiemelt szakterületem. Az utóbbi tizenpár évre vonatkozó elemzések viszont azt mutatták, hogy 2019-ig tartott egy nagymértékű fellendülés, így a kapcsolódó piaci potenciált már pont nem tudtam kihasználni – de ez persze nem jelentett nullára történő visszaesést. A legtöbb ügyvéd nemcsak egy adott szakterülettel foglalkozik, az ingatlanjog mellett megtaláltak más típusú ügyekkel is, mivel emellé ’behoztam’ a munka- és a családjogot is, amik mellett egyébként más, magánjogi természetű feladatot is ellátok.” 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább