Az oktatás mindenki ügye. A Covid óta különösen sok szó esik megreformálásáról, a tanár legoptimálisabb szerepéről, mely nyilvánvalóan nem csupán az információátadás és a megtanult anyag kikérdezése. Aki ezt gondolja, óriásit téved, mert bár a mesterséges intelligencia alkalmas eszköz lehet az oktatás területén bizonyos feladatok ellátására, de a tanár személyiségét, a közvetlen emberi példát sosem fogja tudni pótolni. Éppen ezért azok a termékek, fejlesztések járulhatnak hozzá jól, felelős módon a jövő alakításához, melyek nem pusztán információátadásnak tekintik az oktatást, hanem emberré nevelésnek. A kompetenciafejlesztésre alapozó alkotópedagógiák első látásra ehhez az ideához közelítenek. Major Gábor, a Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója arról mesélt, hogy az általuk fejlesztett termékcsalád miként szolgálja a 21. századi kompetenciák fejlesztését, a munkaerőpiac érdekeit, és nem utolsósorban hogyan tud segítséget nyújtani a pedagógusoknak.

Régi és új keretek az oktatásban

Akár szeretjük, akár nem, tény, hogy manapság szinte minden diáknál ott van az okostelefon, mely szinte beszippantja használóját a tanórán is, ha az iskola nem szankcionálja következetesen a használatát. Major Gábor véleménye szerint ezen a ponton nehéz versenyezni a technológiával, mert a diák akár pár perc alatt elolvashatja mindazt, amit a tanár az órán elmond.  Úgy kell tanítani, hogy motiválttá váljék a gyerek, ehhez pedig olyan tananyagra van szükség, mely képes lekötni a figyelmét. Ebből a megfontolásból a Maker’s Red Box kitalálói a tárgyalkotást helyezték a középpontba, és a tanítás sem a megszokott tanteremben, hanem egy digitális alkotóműhelyben történik, ahol rendelkezésre áll 3D nyomtató, lézervágó, mikrokontrollerek és forrasztóállomások, s a diákok – miközben nem mellékesen elsajátítják a digitális eszközök használatát – saját tárgyakat alkothatnak. Jelenleg közel 80 ilyen műhely található hazánkban, ami jónak számít, de a szomszédos Romániával összevetve például kevés.

Amellett, hogy a diákok és a tanárok érzik a változás szükségességét, a munkaerőpiac elvárásai és az iskola nyújtotta kimeneti tudás közt is hatalmas a szakadék. A globalizáció és a digitalizáció alapjaiban rendezte át a munkaerőpiacot, manapság új képességekre van szükség. Az oktatás azonban egy lassan változó és lassan változtatható rendszer. Ez az oka, hogy a legnagyszerűbb reformoknak évtizedekben mérhető csak a hatása.

21. századi képességek fejlesztése az iskolában

A munkaerőpiac szempontjából számos olyan kompetencia létezik, melyet a hagyományos iskolai oktatás nem, vagy csak kevéssé fejleszt. Major Gábor az együttműködési és prezentációs képességet, a nyitottságot, az önérvényesítés és a technikai tudás fontosságát hangsúlyozza. A probléma kezelésére a Maker’s Red Box mögött álló csapat egy saját kompetenciamátrixot hozott létre és úgy próbálnak hidat ácsolni az oktatás és a munkaerőpiac közt, hogy a termékeiken keresztül ezeket a kompetenciákat komplex módon fejlesztik. Fejlesztés esetén fontos, hogy az eredmény mérhető legyen, de a mérés nem lehet egyenlő az osztályzattal. Nem a szám, nem az osztályzat a fontos, mondja Major Gábor, hanem hogy honnan hova jutott el a diák, vagyis az adott kompetencia-területen milyen elmozdulás történt nála a tanulási folyamat során. Mivel a Maker’s Red Box készítői kompetenciákban gondolkodnak, nem pedig tantárgyakban, a reformokra nyitott iskolákban az órák tömbösítésére, témahetek szervezésére van szükség.

Mivel a komplex tudásátadás interdiszciplinaritást kíván, a Maker’s Red Box huszonöt fős fejlesztői csapatában van tanár, mérnök, geográfus, bölcsész és alkalmazott művész is. Véleményük szerint úgy kell kiengedni az iskolapadból a gyerekeket a felnőtt világba, hogy képesek legyenek az egyre gyorsuló változásokat megérteni, feldolgozni, s azokhoz alkalmazkodni.

A flow-élmény, mint tanulást segítő eszköz

A Maker’s Red Box három összetevős módszertana annak felismerésén alapszik, hogy a tanuláshoz elengedhetetlen a motiváció folyamatos fenntartása. A kiindulási alap a téma, vagyis a jó sztori. Jelenleg négy termékesített eszköze van a módszertannak: a Zöld Mérnökök a Marsot kísérlik meg lakhatóvá tenni, a Jövő városa résztvevői megépítik az általuk elképzelt várost, a Globális felmelegedés kutatóhajója egy Föld körüli expedíció keretében próbálják megismerni az okokat, a Szuperhősök pedig saját történetüket mesélik el. Vagyis: minden esetben van egy kerettörténet, mely a flow-módszertanra alapozva arról gondoskodik, hogy a résztvevők folyamatosan jól érezzék magukat és az érdeklődés csúcsára eljutva menni akarjanak a következő órára is. Utóbbit a sorozatoktól, társas- és videójátékokból ellesett eszközökkel, formanyelvi elemekkel tudják elérni a készítők.

Major Gábor a szerepjátékot külön kiemeli, mint sajátos lehetőséget a felelősségvállalás és a csapatjáték megtanulására, valamint a kommunikációs képességek fejlesztésére. Fontos, hogy mindez nem egy személytelen digitális felületen, hanem élőben, fizikai tárgyak megalkotása során történik, a diákok a kezükkel teremtenek, együtt. Az alkotáspedagógia már régen felismerte, hogy tárgyalkotás során jobban rögzülnek a megtanult tudáselemek.

Nyári játékból pedagógiai oktatócsomag

A Maker’s Red Box története Nagykovácsiban kezdődött, ahol néhány, a videójáték és a társasjáték világából érkező ember szerette volna tartalommal megtölteni az unalmas nyári táborokat, motiválttá tenni a gyerekeket, ehhez azonban olyan nyelven kellett beszélniük velük, amit értenek és szeretnek. Eleinte nem kellett fizetni ezekért a foglalkozásokért, de mikor egyre több pozitív, megerősítő visszajelzést kaptak, elérkezettnek látták az időt az ötlet termékesítésére és terjesztésére. Így lett a kezdeti, tanulásra ösztönző aktivitásból egy komplex pedagógiai oktatócsomag.

Egyik termék születése sem egyszerű, vallja a kezdeti időkről Major Gábor. Számtalan tanulási körön van túl a Maker’s Red Box, folyton figyelni kell a piaci visszajelzéseket és beépíteni őket a termékeikbe.

Fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a csomag elsősorban gyakorlásra való, s arra, hogy a gyerekeket rádöbbentse, hogy a tanultaknak a gyakorlatban is van értelme.

Saját lábakon álló vállalkozás a nemzetközi piacon

A termék különlegessége, hogy teljes mértékben magánfinanszírozásnak köszönhetően született. A tulajdonosi kör nem vont be sem pályázati, sem kockázati tőkét, mindenki a saját pénzét kockáztatja.

Az értékesítés a globális piacon történik tankönyvkiadókon illetve olyan partnereken keresztül, melyek az oktatás világában értékelhető háttérrel rendelkeznek. A négy éve indult cég mára a magyarországi iskolák csaknem 10 százalékában van jelen, külföldön pedig 25 országban és 6 nyelven érhető el a Maker’s Red Box.

Olyan partnereket keresünk minden országban, akik- ismerve a helyi viszonyokat, iskolahálózatokat – a termék teljes bevezetését tudják vállalni az adott országban, mondja Major Gábor. Véleménye szerint globális brandet építeni Magyarországról nem lehetetlen, de nehéz. A Lego Education-ön kívül nincs is olyan globális brand, melyet egy átlag szülő vagy pedagógus meg tudna nevezni.

A kérdésre, hogy milyen csatornákon keresztül igyekeznek elérni a hazai célközönséget, az intézményi hírlevelet, a Facebookot, illetve a régiós vagy lokális rendezvényeken való részvételt emeli ki az ügyvezető.

Hiányzó versenytársak

Egyelőre a Maker’s Red Box kategóriateremtő termék. Tanárképző anyag sok van, de Major Gábor meglátása szerint nem ezzel a komplexitással. Aktivitásra ösztönző termékek persze léteznek, és olyan komplex pedagógiai megközelítések is, melyek szintén tárgyalkotásra épülnek, de a Maker’s Red Box egyedülálló abban, hogy az ismeretanyagot 32 órán keresztül egyetlen ívre fűzi fel és mérhető pedagógiai kimenetet tud felmutatni.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább