Voltak idők, amikor a klasszikus, kézműves tevékenységet igénylő munkák talán kevésbé voltak megbecsültek – éljenek a gépek, éljen az automatizáció. De most, hogy lassan mindennapos dilemma, kinek veszi el a munkáját a mesterséges intelligencia, újra felértékelődhet az, ami már majdnem feledésbe merült. Hát még akkor, ha az AI valami pluszt hozhat a folyamatba, de nem hagyja veszni a kézművesség értékét. Mint például egy szabóság esetében. A 16 éve működő Galamb Szabóság bátran ötvözi a régi hagyományokat a modern kor innovációival – a hogyanról Baranyi Csaba alapító mesélt nekünk.
Amikor a szabóság megalakult, még nyoma sem volt az AI-nak. 2009-ben a szabóságok rendre úgy működtek, hogy egyszemélyben kellett megoldania a szabónak minden, a vállalkozáshoz kötődő feladatot: ő volt az üzletvezető, a marketinges, a beszerző és az eladó is. A Galamb Szabóság ezzel a felállással szakított, mert az látszott számukra, hogy ilyen működési móddal egyik vállalkozás sem tudott kitűnni igazán a piacon. Elsők között kezdtek el ebben a szegmensben rendszerszinten gondolni a bizniszre.
Baranyi Csaba, a Galamb Szabóság alapítója mérnökként végzett a Műszaki Egyetemen, nem volt különösebb szakmai háttere. Volt benne viszont elhivatottság és megértés utáni vágy, ezért amit csak lehetett, ellesett a mesterszabóktól: „Nem mondom, hogy össze tudok varrni egy zakót, mert nem vagyok tehetséges a varrásban, de minden egyes lépést értek, és tudom, mi kell ahhoz, hogy megvarrjunk egy öltönyt. Ennek a tudásnak az elsajátítása viszont sok évbe telt, rengeteg tanulást jelentett.”
És hogy miért pont Galamb lett a szabóság neve? „Egy második emeleti lakásban alapítottuk meg a szabóságot a Galamb utcában – innen ered a név” – árulja el Csaba. Hozzáteszi, hogy önmagában a szabósági szolgáltatást nem sorolná a luxusiparhoz: „A férfi szabósági méretes öltözködés inkább egy kulturális formája annak, amit egykoron a férfiak nap mint nap hordtak, hiszen nem volt más lehetőségük. A magasabb árat jelen esetben nem a brandérték adja, mint a luxuscikkeknél, hanem a befektetett emberi energia, a kézi varrás és kidolgozás. A luxustermékeknél a marketingérték az árnak akár a 70%-a is lehet, a szabósági szolgáltatásnál jó, ha eléri a 20%-ot.”
Hogy az elhivatottság nem volt hiábavaló, azt mostanra a számok is igazolják: a vállalkozás 16 éves fennállása alatt tizenötszörösére növelte árbevételét, tizenkétszeresére emberállományát. Ahhoz, hogy a növekedés ilyen dinamikus lehessen, szükség volt jó időben meghozott üzleti döntésekre, digitális újításokra.
„2015-ben volt számunkra az első jelentős mérföldkő, amikor elkezdtünk együtt dolgozni egy nápolyi mesterszabóval. Meghívtuk, ideköltözött Budapestre, csapatot építettünk fel, hogy manufakturális működést tudjunk kialakítani. Ebben az évben nyitottuk meg Zoltán utcai üzletünket is, ami mai napig egyedülálló üzlethelyiségnek számít. A következő nagy lépésünk az volt, amikor megalkottuk a ’ready to wear’ kollekciónkat. Nemcsak méretre készítettünk már öltönyöket, zakókat, nadrágokat, ingeket, hanem immár egy késztermék kollekciónk is rendelkezésre állt” – számol be az eredményekről Csaba.
Ami a következő fejlődési lépcsőfokot jelentette, az a digitális szabásminta bevezetése volt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szabómester által levett méretek alapján elkészül az egyedi szabásminta, de ez aztán bekerül a belső rendszerünkbe digitalizált formában, így a mesterséges intelligencia tudja elemezni az ott tárolt adatokat. A szoftver képes az idők során összegyűjtött valamennyi digitális szabásmintát feldolgozni, mintákat keresni, testalkatok és preferenciák alapján következtetéseket levonni. Az AI egyszerre elemez és tanul a folyamat közben, idővel javaslatot tud majd tenni a szabás optimalizálására, vagy az anyagszükségletre is. A várakozások azt mutatják, hogy a jövőben a szabás folyamata egyre egyszerűbb és automatizálható lesz. Ez pedig nemcsak a Galamb Szabóság számára jelenthet versenyelőnyt, hanem más, hasonló vállalkozásoknak is hasznos lehet.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!