Egy ideje már Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatója is a digitális nomádok táborát gyarapítja és a közeljövőben vélhetően egyre több magyar állampolgár is kedvet kap, hogy az iroda helyett madeirai, andalúziai, máltai vagy horvátországi helyszínekről dolgozzon, mint ahogy egyre több külföldi is Magyarországot választja majd munkavégzése helyéül.

Jelen cikkemben a digitális nomádokat érintő adózási kérdéseket érintem.

Kik a digitális nomádok?

A digitális nomádok jellemzően laptoppal felszerelt freelancerek, vállalkozók, vagy helyfüggetlen munkát végző munkavállalók, akik a világot beutazva végzik tevékenységüket.

A digitális nomád életforma mindenekelőtt piacképes tudással rendelkező, jellemzően 40 év alatti influencerek (bloggerek, vloggerek, youtuberek, instagrammerek), webdesignerek, programozók szoftverfejlesztők, online marketing szakértők, nyelvtanárok, coachok, alkalmazásfejlesztők stb. számára jelenthet életképes alternatívát a megélhetésre.

A digitális nomád életforma egyaránt érintheti a külföldön dolgozó magyarokat és a Magyarországon dolgozó külföldieket is.

A határokon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás a jogi vonatkozásokon (pl. milyen tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély alapján végezhető munka az adott országban gazdasági letelepedés nélkül) túlmenően számos adózási kérdést is felvet.

A felmerülő adózási kérdések mindenekelőtt a munkát végző magánszemélyt, de adott esetben az őt foglalkoztató vállalkozást is érintik.

A határon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás kapcsán

• egyrészt nemzetközi személyi jövedelemadózási és társadalombiztosítási kérdések merülhetnek fel (pl. hol van a magánszemélynek adóügyi illetősége, telephelye; mely ország a jövedelem forrása; van-e az illetőség és a forrás országa között kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény; melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni stb.),
• másfelől vizsgálni szükséges, hogy a foglalkoztató vállalkozásnak keletkezik – e adózási telephelye/adott esetben bejelentkezési kötelezettsége a munkavégzés helye szerinti országban, azaz kell-e az ottani adókötelezettségekkel számolnia,
• a fentieken túlmenően a tevékenység jellegétől függően speciális általános forgalmi adó és adatszolgáltatási szabályokra is figyelemmel kell lenni, valamint
• tisztában kell lenni a munkavégzés helye szerinti ország jogi, számviteli és egyéb adózási szabályaival is.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább