Komoly változások rázták meg az ún. zöldadók rendszerét 2025-ben. Egyrészt az év elején kevés kivétellel megszűnt az a kettős kötelezettség, miszerint kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és a környezetvédelmi termékdíj is terheli ugyanazon termékeket: ez a változás gyakorlatilag a környezetvédelmi termékdíj adminisztrációjának megszűnését eredményezte az EPR köteles termékek kapcsán. Másfelől április 1-től megjelentek a speciális EPR bírságok is, amelyek fokozódó EPR ellenőrzéseket vetítenek előre: a mulasztók akár az elmaradt díjfizetés 50%-ának megfelelő büntetésre is számíthatnak. A jogalkotó elsősorban az EPR hiányt eredményező mulasztásokat szankcionálja, ugyanakkor az egyes kisebb tévedések önmagukban is (legfeljebb) 200 000 Ft-os adminisztratív bírsággal szankcionálhatók. A változással érintett gazdálkodók száma jelentős, ugyanis olyan gyakorinak mondható tevékenységek, mint például a csomagolóanyag lebontása, csomagolások előállítása is megalapozhatják az EPR érintettséget.

Szigorúbb EPR ellenőrzésekkel számolhatunk

Az új szabályozás pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra kötelezi a gyártókat, elősegítve ezzel a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát.

A bírságok hatékony fegyvert adnak a hulladékgazdálkodási hatóság kezébe az EPR szabálytalanságok feltárása esetén. Bár eddig is zajlottak EPR ellenőrzések, ezek főként adategyeztetésekre korlátozódtak, megfelelő szankciórendszer hiányában az ellenőrző hatóság nem tudott komoly csapást mérni az EPR kötelezettséget elmulasztó/elkerülő gazdálkodókra. 2025. áprilisától azonban már jóval nagyobb lesz tétje az adategyeztetéseknek, valamint a korábbinál jóval komolyabb ellenőrzésekre számíthatnak az érintett gazdálkodók.

Az EPR ellenőrzések száma és a szigorúsága közvetlen összefüggésben áll a MOHU által működtetett koncesszori rendszer fenntarthatóságával. Az EPR díjak és bírságok finanszírozzák a koncesszori tevékenységet, így alapvető érdek, hogy minél több bevétel folyjon be ezen a csatornán. Ha a díjak és szankciók nem fedezik a MOHU kiadásait, akkor a hiányt magának az államnak kell kipótolnia. Alapvető fiskális érdek húzódik meg tehát az EPR ellenőrzések szigorodása, gyakoribbá válása mögött. Az EPR díjakat alapesetben minden évben valorizálják, amire azonban tavaly nem került sor.

Az ellenőrzéseket segíti a NAV és az országos hulladékgazdálkodási hatóság (OHH) közötti együttműködés, melynek révén a hatóságok könnyedén azonosíthatják majd az EPR kötelezettségüket elmulasztó vállalkozásokat.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább