Szakértőnk szerint a magyar kkv-k nagy része a jelenlegi állapotában átörökíthetetlen, ennek oka pedig részben a cégben rejlő tudás és tapasztalat alapú információk digitalizációjának hiánya. Jó hír, hogy az új generáció, amely már nem fél a technológiától, változást hozhat ezen a téren – csakhogy számos vállalkozás ezt már nem fogja megérni.

A generációváltás előtt álló hazai kkv-k nagy része a jelenlegi állapotában eladhatatlan és örökíthetetlen. A tudás ugyanis, amely a felépítésükhöz vezetett és amely működteti őket, digitalizálás híján nem kereshető, nem feldolgozható, és ami a legfontosabb, nem független az alapítótól. „Az a tudás, amely csak a cégvezető fejében él, más számára használhatatlan, nem adható tovább – és ezért a cége sem. Amíg nem készíti fel a vállalkozást digitálisan (is) arra, hogy átadható legyen, addig az a saját játszótere marad, és nem tudja sikeresen átvezetni a következő életszakaszba” – figyelmeztet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, a DATAIT - Digitális Adatvagyon és AI Technológia Kft. ügyvezető igazgatója.

Az egyetlen örökíthető modell

A digitalizáció lényege, hogy a vállalkozás működése közben keletkező rengeteg információ szűrhetővé, kereshetővé, kategorizálhatóvá, ezáltal hasznosíthatóvá válik, segítve a mindennapi hatékony működést, a keletkezett tudásra pedig ráépíthetők a fejlesztések, amelyek elengedhetetlenek a sikeres működéshez és a további fejlődéshez. Nem véletlenül mondják, hogy „az adat az új olaj”: az adat kincs, az adatalapú döntéshozatalra épülő működés pedig az egyetlen modell, amely sikerrel továbbadható, átörökíthető.

Nem csoda, hogy Hortobágyi Ágoston az alacsony szintű digitalizációt tartja a generációváltás egyik legfőbb akadályának, aminek oka az öröklés előtt álló cégek jellegzetes „fejlődéstörténetében” keresendő.

„A rendszerváltás után alakult hazai kkv-k szinte mindegyike úgy jött létre, hogy a szakmájában kiemelkedő alapítójuk ösztönből építette fel és kormányozta a céget, a digitalizáció pedig lassan szivárgott be a vállalkozás életébe. Jellemzően először a könyvelés kapott egy szoftvert, aztán szép lassan az összes többi terület – ahol és amikor éppen szükség volt rá. A szoftvercégek mindig egy-egy felmerülő problémára fejlesztettek megoldást, a kkv-k pedig mindenféle tervezés nélkül vásárolták sorban a szoftvereket, ahogy jelentkeztek az igények a cégnél. Semmiféle stratégiájuk nem volt, amelynek mentén folyhatott volna a digitalizáció, a technológiai fejlesztés - és a cégek nagy részének most sincs – mondja a szakértő. Kicsit olyan ez, mint a házépítés, von párhuzamot: először terveket kell készíttetnünk, csak utána rendeljük meg az építőanyagokat, ellenkező esetben jelentős káosszal számolhatunk...

A sokak fejében élő tévhittel ellentétben a valódi, értéket jelentő digitalizáció nem egyenlő azzal, hogy egy cég nyakig áll a szoftverekben. Egy átlagos kkv ma 30-50 szoftvert használ – a multik több százat -, miközben azok gyakran még házon belül sem kommunikálnak egymással, rengeteg az adatduplikáció, a felesleges munkafázis, ami egyre több problémát okoz, ahogy növekszik a cég.

Hortobágyi Ágoston szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a nyakunkba kaptuk a mesterséges intelligenciát, amely alapjaiban fordította fel a világunkat. „Bár számos lelkes vállalkozó szinte csodát vár tőle, sokuk nem érti a működését. Az AI adatokból tanul és dolgozik. Ha nem állnak rendelkezésére hiteles adatok a vállalkozás folyamatairól, nem fogjuk tudni kihasználni a lehetőségeit, márpedig ez csak fejlett digitalizációval sikerülhet. Konkrét pénzbeli haszonhoz a mesterséges intelligencia az adatvagyon hasznosításával tud juttatni, értékes üzleti információkká konvertálva a korábban átláthatatlan adattengert”, magyarázza a digitális stratéga.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább