Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj
le semmi fontosról!
Úgy tartják, a baráti vállalkozás a kapcsolatok, de az üzlet szempontjából sem ígér sok jót. A hiánypótlás, a folyamatos tanulás és az állandó kommunikáció azonban a hét budapesti, négy vidéki gyerekkönyvüzletet, webboltot és kiadót is működtető Pagonyt alapító három családnak nemcsak a baráti kötődését őrizte meg, hanem válságokat túlélő, eredményes vállalatot növesztett.
Az igazi mesevilágot teremtő, idén 24. évfordulóját ünneplő Pagony három család tulajdonában áll, és bár ez nem céljuk, a sajátok mellett két – pécsi és soproni – franchise bolttal is rendelkezik. „A gimnáziumi legjobb barátnőmmel, Kovács Eszterrel kisétáltunk a Vörösmarty térre, a Könyvhétre, hogy az akkor egyéves fiainknak könyvet vegyünk. Az sem volt azonban egyértelmű, melyik standon találunk egyáltalán gyerekkönyveket” – idézte fel az ötlet születését Sárdi Dóra, az egyik tulajdonos. Akkor ott, június elején kitalálták, nyitnak egy könyvesboltot, ahol kizárólag gyerekeknek való dolgokat lehet kapni. Ahogy körülnéztek, Magyarországon ilyet nem is találtak. Hiába számolgatott azonban a két 25 éves, magyar szakot végzett bölcsész, nem volt elég pénzük. Megkérdeztek egy másik, akkor Izraelben élő barátnőt. „Demény Eszternek is régre nyúló, mély kapcsolata van gyerekkönyvekkel; a nagymamája a Móra Könyvkiadó egyik meghatározó szerkesztője volt.” Igent mondott, így a három lány, a férjeik támogatásával, közösen kezdett vállalkozni. Bő három hónappal később, október 19-én megnyitották a boltot a Pozsonyi úton.
Az odáig vezető út nem volt zökkenőmentes, de mint Dóra felidézte: „fiatalok voltunk és nagyon akartuk.” Azóta gyakran emlegetik: „micsoda vagányság volt belevágni.” Az összes pénzüket beletették: Dóra a pici örökségét, az egyik család eladott egy lakást, a másik pedig kölcsönkért. Sokan le akarták őket beszélni, arról főleg, hogy a Pozsonyi út legyen a helyszín. „Én ide születtem, a szívem csücske, igaz, akkor még nem volt ilyen élő, népszerű utca. Nem hallgattunk senkire” – tette hozzá.
Az üzleti tervüket több évre előre készítették, aztán módosítgatták. „Tudtuk, mit szeretnénk elérni, hogyan akarunk működni. Minden hónapban leültünk, átnéztük a számokat. Ahhoz képest, hogy hatunk közül öt »fullbölcsész« klasszul magunkévá tettük a vállalkozói szemléletet” – mondta Dóra. Eleinte megtartották a megélhetést jelentő munkájukat: az „izraeli” Eszter fordított, a másik szerkesztett, Dóra pedig az éppen akkoriban kezdett kutatását folytatta, tíz évig. Beosztották, mikor melyikük áll a pult mögé. Nagyjából másfél év múlva vették fel az első alkalmazottat, amikor a legtöbbet vállaló Eszternek is gyereke született. Megbeszélték, pénzt addig nem vesznek ki a vállalkozásból, amíg arra a fejlődéshez szükség van. „Sokáig nem fizettünk osztalékot, most is szerényen tesszük. 5-6 évig még fizetést sem adtunk magunknak” – árulta el Dóra.
Az egyik férj, Banyó Péter hamar teljes mellszélességgel beszállt: történészként beletanult az IT-szakmába, és Demény Eszter férjével közösen kifejlesztette a Pagony első szoftverét. „Nekik köszönhetjük, hogy az első perctől kezdve digitális alapon dolgozunk. Az üzleti szemléletet is az izraeli férj, Haim Schlesinger hozta. Ő akkor már alapított néhány céget. Rengeteget tanultunk tőle. Jó kérdéseket tett föl, amelyekre mi hamar tudtunk klassz válaszokat adni. Az én férjem, Gáspár Máté akkoriban a Krétakör Színház ügyvezetője volt, most az Örkény Színház igazgatója, így neki is nemcsak affinitása, hanem tudása is van arról, hogyan lehet működőképes kulturális mintázatokban gondolkodni” – tette hozzá Dóra. A vállalkozói szemléletet úgy sajátították el, hogy megmaradtak bölcsésznek. „Természetes, hogy sokat olvasunk, gyűjtjük a kulturális élményeket. Sokat változott a pénzügyekhez való viszonyom, értelmet nyertek az olyan kifejezések, mint a B2C vagy KPI vagy az üzleti terv különböző oszlopaiban lévő fogalmak a nettó és bruttótól kezdve az adózás utáni nyereségig” – árulta el.
A második boltot 2004-ben nyitották a Lövőház utcában, de 2008-ban be is zárták. „A válság előtt időben kiugrottunk belőle”. Úgy döntöttek, nem is a bolthálózat-építésből szeretnének megélni, hanem a könyvkiadásból. Erre már induláskor is gondoltak, ám felmérték, csupán három-négy könyv elkészítésére lett volna elég a pénzük. „2001-ben újra kiadtuk a Boribon születésnapja című Marék Veronika mesét. Én voltam éppen a boltban, amikor az írónő bejött. Boldog volt, amikor megkérdeztem, mit szólna hozzá” – idézte fel a Pagony első születésnapjára megjelentetett könyv ötletének születését. A könyvkiadás valójában 2005-ben indult el, amikor elkészítették el a Friss tinta! című kortárs versantológiát. „Ez volt az első olyan könyvünk, amelynek friss nyelvezetét, szövegét és illusztrációját a mai napig a zászlónkra szeretünk tűzni” – fogalmazott. Ezután következett a Rumini-sorozat 2006-ban, a kapcsolati háló fontosságára utalva Dóra hozzátette: „nem véletlenül: Berg Judittal is együtt jártunk egyetemre”. Aztán következtek a Bogyó és Babócák, a Kuflik és sok más fantasztikus, mostanra ikonikussá vált sorozat. Mára a Pagonynak 1400 kiadott könyve és játéka van.
2005 után stratégiai döntésük is lett, hogy a kiadó építésére fókuszálnak. „Felvettünk munkatársakat, lett irodánk, a Pozsonyi útra márkaboltként tekintettünk.” Aztán 2011 körül megkeresték őket vidékről: szeretnének üzletet nyitni. Dóra éppen akkor fejezte be a kutatást, és mint fogalmazott: a negyedik gyereke is volt már akkora, hogy koncentráltan tudjon dolgozni, ezért elvállalta a rendszer „gatyába rázását”. „Mindig is szerettem boltosat játszani, és érdekelni kezdett a bolthálózat-építés. Három-négy év alatt nyitottunk hat boltot, bebizonyosodott, hogy működik, csak nem volt elég figyelmünk rajta” – mondta. A legutóbbit 2021-ben nyitották, és bár kifejezetten nem keresik a lehetőségeket, a továbbiaktól sem zárkóznak el.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
