Lehetőségeket rejt a magyar vidék – ezt bizonyítja Barabás Csaba Heinz és párja, Judit története, akik kisebb-nagyobb léptékű fejlesztéseikkel nemcsak családi vállalkozásukat, de a Tisza-tó környékének turizmusát is építik. Első beruházásuk egy mostanra igencsak népszerű vendégház volt, amelyet térségi online turisztikai platform, étterem majd társasház követett. Sándor Ildikó területfejlesztései szakember szerint a magyar vidék turisztikai fejlesztésében jelentős tartalékok vannak, a kisléptékű fejlesztések pedig támogatásokra is számíthatnak.
Csabának a Tiszához fűződő szoros kapcsolata gyermekkorára nyúlik vissza. Rengeteg időt töltött nagyszüleinél Tiszafüreden, s bár akkoriban még nem gondolta, hogy egykor vállalkozást épít a szép emlékekre, mégis így lett. – A nagyapám háztájiban gazdálkodott és mivel közvetlen mögöttünk kezdődött az ártér, sokat voltunk kint a vízen. A Tisza, a Tisza-tó szeretete összefüggött a nagyszülői élményekkel, nagymamám főztjével, sütijeivel, a nagyapám állandó kísérésével és a ház, a kert körüli munkával. A párom, Judit kapuvári lány. Ő miattam került ide 18 éve, s megszerette ezt a tájat – avat be Csaba, akit már első beruházásukkor is a vidék komplex fejlesztése motivált. – Ha visszagondolok a tíz-tizenkét évvel ezelőtti időre, el tudom mondani, hogy akkoriban azt láttuk, hogy helyiként nem megy a haladás. Egyszerűen a többség nem hitt abban, hogy lehet, hogy kell jobbat csinálni a Tisza-tónál. Mára ez már szerencsére megváltozott. De mi már akkor is láttuk az irányt: egy fejlesztési láncot képzeltünk magunk elé, amelyet kis lépesekben valósítottunk meg és dolgozunk újabb célokért a mai napig.
Apartmantól a honlapon át a társasházig
A Barabás házaspár vállalkozásai között az első egy apartman komplexum volt. Klasszikus falusi vályogházakat építettek modern térkihasználással, sok jó ötlettel, kifejezetten a párnapos, esetleg pár hetes nyaralókra optimalizálva. Ez volt a Fekete gólya apartmanok Tiszafüred. Majd létrehozták a welovetiszato.hu oldalt, amely a Tisza-tó és a Hortobágy térségének legfontosabb és funkcióiban legrelevánsabb turisztikai portálja lett. Hat éve pedig belevágtak egy komolyabb ingatlanfejlesztésbe: felépítettek egy modern, építészetileg és fejlesztési szempontból is mérvadó vízparti társasházat. A sort a Mariska Étterem zárja, amellyel a vidéki, magas színvonalú gasztronómiát honosították meg az „Alföld tengersík vidékin”. Vállalkozásaik mindegyikéhez létrehozták a közösségi oldalt, amely naprakész frissítésekkel áll az érdeklődők rendelkezésére.
Munkamegosztás, társadalmi szerepvállalás és család
Fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást is. Ennek mentén működtettek termelői piacot az étterem udvarán hétvégénként, vagy kertmozit. – Ezek önmagukban pici pluszt vagy azt sem hoztak, de jóérzés volt csinálni, mert miért ne – teszi hozzá Csaba, majd a munka megszervezéséről így fogalmaz: – Ketten a párommal ötletelünk, tervezünk és bonyolítjuk le a dolgokat, a szükséges szakember tudást pedig kifizetjük másoknak. Úgy gondoljuk, hogy a mi méretünkben, szegmensünkben nem feltétlenül éri meg vagy kell nagy vállalkozást építeni. Mert magas költségek, volatilis bevételek és nagy szabályozói kitettség van, így az optimalizálás a legfontosabb. Nálunk alapvetően én vagyok a „jövőlátó” ötletember, a stratéga és a kommunikáció, az operatív működés, stb, Judit pedig a „backoffice”, vagyis a pénzügy, az adminisztráció, a szabályozói megfelelés. De valójában már az elején ő a „hidegvér”. S mindeközben a kettőnk dolga elég szabad, átjárunk a másik térfelére és ott is kicsit besegítünk egymásnak. Juditnak például szoktak zseniális ötletei lenni a más megközelítés miatt, én pedig jól és problémázás nélkül tudok költségcsökkentő javaslatokat tenni – mondja széles mosollyal az arcán, amely már előrevetíti, hogy a legfőbb sikerekről kérdezzem. – Amire a legbüszkébbek vagyunk? A gyerekek – vágja rá Csaba, majd kifejti: – Büszke vagyok arra, hogy egy inspiratív, alkotó, racionális, de mindig kicsit előrébb gondolkodó közegben neveljük őket. Reméljük tudják majd kamatoztatni.
A kudarc lendületet is adhat
Nem titok, hogy a Fekete gólya porta megálmodóinak és működtetőinek háza táján sem minden fenékig tejfel. A kudarcok nem kerülték el Juditot és Csabát sem. Elég, ha a covid időszakát említjük. A nehézségekről úgy vélekednek, hogy ha elgyászolták a dolgot, akkor új ajtók nyílnak és általában jobban megy minden. – Ezért fontos az üzleti modell. Abban legyen mindig egy legrosszabb verzió, amivel még együtt tudunk élni – emeli ki Csaba, majd hozzáteszi: – Még azon túl is kell, hogy legyen egy „ütköző”, ami megfog. Tudni kell megállni, nem kell mindenáron csinálni. A kudarcból legjobb kivezető út az, ha hamar túllépünk rajta abból a sok jóból merítve, ami egyébként körülvesz bennünket. Érdemes örülni annak, amit sokan evidensnek gondolnak és elfelejtenek értékelni: ilyen a szerető család, s az egészség. Ha ezek megvannak, akkor bármilyen nehézségből fel lehet állni – mondja. S hogy ez ne egy üres frázis legyen, Csaba beavat, hogy a Mariska éttermet októberrel be kellett zárniuk. Mert bár hozta a várt számokat, sőt, túl is teljesítette, de belépett a „nem minden a pénz” elve. – Nem áldozhattuk be a ma üzleti sikereiért a hosszú távú célokat, a gyerekek fejlődését és a tanulást, önfejlesztést. A Mariska útja egy pár évre nélkülünk folytatódik, amíg mi másra koncentrálunk. Ez is benne volt az üzleti tervben, mint egy lehetséges forgatókönyv. Amikor megterveztük a következő 3-5 évet, tudtuk, hogy mi vár ránk a gyerekek és a saját életünkben. Ez éppen most összeegyeztethetetlen a Mariska aktuális „életszakaszával”, de majd megint összeérünk – ismerteti Csaba bizakodva.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!