Ha valamit megtanult az elmúlt években, hogy soha nem szabad a körülmények fogságába esni és elhinni, hogy tehetetlen az ember.

„Nem mindegy, hogy elkezdem sorolni mindazt, ami miatt nem fog működni a vállalkozásom, vagy keresem a megoldásaimat. – avat be a gondolkodásmódjába Cintia – Mindig van mire fogni, felmentést adni, hogy miért nem haladok. Kényelmesebb lapozgatni a Tiktokot, vagy kapcsolgatni a tv-t és panaszkodni. Tudom, mert én is hajlamos vagyok beleesni ebbe a hiába. A nehezebbik út azt mondani, hogy igen, tudom, hogy most a pénz, a rezsiárak, meg a benzin, meg a nyomás, de valamit ki fogok találni! És így születnek meg olyan kurzusok, amiket nem is tervezett az ember, így ugranak meg olyan szinteket vállalkozások, amit maguk sem hittek volna valaha. Semmilyen csekk, adó, élelmiszer nem fog kevesebbe kerülni attól, mert feladom, és azt mondom, hogy ebben az országban nem lehet vállalkozni. Merni kell másfele is nézni!” 

A versírás valamilyen szinten mindig is az élete része volt. Mióta írni tud az életét a verses füzetei jelentették számára. Gimnáziumba csak egy tollal és egy füzettel járt és minden órán írt. Ekkor kezdte el a versei egy részét másokra szabni, amiket aztán elcserélt a kollégiumban zacskós levesre vagy kakaóra.

„2018-ban több külföldi és itthoni munka kipróbálása után úgy döntöttem, hogy saját vállalkozást indítok. – eleveníti fel a kezdeteket Cintia. – Ehhez kezdtem el keresni, hogy mihez is értek igazán. Találtam egy tesztet, ami segített kideríteni, hogy mi az erősségem, és hát ugye kiemelkedett nekem a versírás. Viszont akkor még egy darabig nem láttam tisztán hogyan tudnám ezt hasznosítani, így hónapokig teljesen más vállalkozást kezdtem el. Virtuális asszisztensként dolgoztam, de nem éreztem azt, hogy na, most megérkeztem. Nem jött a flow élmény.” 

Egy álomból felébredve jött a sugallat, a felismerés számára, hogy mi az útja. Ez akkora lelkesedéssel töltötte el, hogy már másnap rá is állt ’a vers, mint ajándék’ vállalkozás megvalósítására.

„Azóta rájöttem, hogy nem csupán verseket írok a megrendelők érzelmeiből, hanem a rím inkább egy eszköz az érzelemközvetítéshez. – magyarázza – Megfogom azt az energiatöltetet, ami ott feszül kimondatlanul a megrendelőben, rímekbe festem, sorokba feszítem, majd megfogható ajándékot csinálok belőle.” 

A sikert nem feltétlenül a bevétel nagyságában méri.

„Békítettem már ki évek óta egymással nem beszélő rokonokat, udvaroltak úgy a verseimmel, hogy abból házasság lett, vagy egyszer például azt írta egy lány, hogy a közös versünk hatására látta először sírni az édesapját. Számomra ezek jelentik a sikert.”  

Kezdetben egy faborítós kis könyvecske volt az ajándék, amelyben volt egy fénykép, és a megrendelőnek írt vers, amit eleinte a Facebook-on hirdetett.

„Jött a hirdetésből a legelején három vagy négy megrendelés, és nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Pedig tökre nem adtam olcsón a szolgáltatást, akkor ugyanis még az árazásról sejtelmem sem volt. Ezt követően januárban volt egy esküvő kiállítás, ahova kimentem és ott is nagyon jók voltak a visszajelzések, ami végképp meghozta a lelkesedésemet. Az is segített persze, hogy akkor még nemigen volt konkurenciám… „ 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább