Papp Norbert átlagos anyagi helyzettel rendelkező családba született, szülei nem voltak többgenerációs vállalkozók. A középiskola végén nagy dilemmát okozott neki a továbbtanulás. „Végig olvastam a továbbtanulási könyvet többször egymás után, és rájöttem, hogy nem tudok választani, mert csak szakmai irányok voltak benne. Nekem nagyon nagy volt a szabadságvágyam. Rájöttem, hogy saját céget szeretnék, de semmilyen mintám nem volt. Így keresni kezdtem üzleti könyveket. Középiskolából hazafelé menet vettem párat és elkezdtem olvasni. Elültették a fejemben azt a gondolatot, hogy én is hatással lehetek az életem alakulására. Kitűztem a céljaimat, ami akkor nagyon-nagyon lehetetlen dolognak tűnt, főleg úgy, hogy mintám se volt”- meséli Norbert. Belevágott az első bizniszébe, ami egy ajándéktárgy készítése és értékesítése volt. Elkezdte kitanulni az e-kereskedelmet és webáruházakat indított, mindeközben szinte az összes megkeresett pénzét tanfolyamokra költötte.

Folyamatos önfejlesztés

„A folyamatos önfejlesztés nekem mindig fő mezsgye volt az életemben. A könyvekben minden elérhető tapasztalat, tudás ott van a világban, amit le lehet másolni. Erre valók a tanfolyamok, könyvek, szemináriumok és így tovább”-mondja Norbert. Közben folyamatosan próbálta az ötleteit megvalósítani. Jelenlegi cége a VOIZ már az ötödik vállalkozása, ami meglepő módon hobbi projektnek indult. Korábbi üzletei közül az első kettőt egyszerűen továbbadta, a két ezt követő webshopját pedig értékesíteni tudta. „Az összes vállalkozás ötletemet úgy kezdtem, hogy fogtam egy papírt, és leírtam, hogy mire van szükségem. A VOIZ-nál ez három elemből állt. Egyik elem abból adódott, hogy rengeteget olvastam. Kiszámoltam, hogy 6-7 óra alatt el tudok olvasni egy könyvet. Viszont reggelente az irodám felé, illetve délután hazafelé a kocsiban hétfőtől péntekig pont egy könyvet meg tudnék hallgatni. Tehát ezt a projektet igazából magamnak akartam hobbiból. Aztán a megtakarításaimat befektettem ebbe a bizniszbe, ami hobbiból egy komoly szintre érett”- meséli Norbert, akinek a másik elvárása az volt a cégével kapcsolatban, hogy digitális legyen, amit a világ bármelyik pontjáról üzemeltetni tud. Azért tud most a VOIZ mellett egy évben 3-4 hónapot utazgatni, mert igazából mindegy, hogy honnan dolgozik a vállalkozásán. A harmadik elvárása pedig az volt, hogy ne legyen “lejáró szavatosságú” a termék és legyen könyvekkel kapcsolatos. „Amíg ezeket leírtam a célfüzetembe egyik reggel, egyszer csak összeállt a VOIZ ötlete. De hát akkor ez egy teljesen lehetetlen dolognak tűnt. Se a könyviparhoz nem értettem, se a szoftverfejlesztéshez. Az, hogy az ekereskedelemben volt tapasztalatom, itt nem számított. Teljesen nullán voltak itthon hangoskönyvek, ki kellett dolgoznunk a gyártást. Föl kellett építenünk egy stúdiórendszert. Meg kellett találnunk a felolvasókat, akik ma már több mint 100-an vannak” – mondja Norbert, aki hisz abban, hogy abba az irányba haladnak az emberek gondolatai, ötletei, amely irányba fókuszál.

Egy erős vízióra van szükség

Az agyban lévő retikuláris, más néven hálózatos rendszer stimulálásával Norbert szerint lehet befolyásolni tudatunkat: „minél többet nézel egy vágyott autót a szalonban, hirtelen azt fogod érzékelni, hogy tele van a város olyan kocsikkal, amit te szeretnél. Egyébként az autó addig is ott volt, de ahogy az agyadat ráállítod, azaz tudatosan beadod ezt a szűrőt, akkor jobban észre fogod venni azokat a dolgokat a valóságban, ami segít a céljaid elérésében. Én egyszerre mindig csak egy célra fókuszáltam.  Hiszem, hogy a dolgok a semmiből tudnak kirajzolódni. A lényeg, hogy el merjek kezdeni dolgokat. El kell menned a sarokig, és majd, ha elértél a sarokhoz, akkor onnan ellátsz a következőig. Lépésről lépésre. El kell merni kezdeni dolgokat úgy is, ha nem látod a végeredményt. Ehhez kell, hogy legyen egy pontos víziód, aminek nem szabad napról-napra elkopni a fejedben.” Norbert szerint a vízió kergetése közben fontos figyelni azt, hogy jó irányba haladnak-e a dolgok. A zsákutcákat látva el kell dönteni, hogy abbahagyjuk az álmok kergetését, el kell-e vágni a veszteségeket, vagy pont, hogy kitartóan menni kell tovább. Hogy mi a határ az őrültség és a józan megfontolás között? Norbert elsősorban a megérzéseire hagyatkozik, de nagyon fontosak hogy ezt az adatok is alátámasszák.

Indulási nehézségek

A VOIZ indulása is bőven tartogatott olyan kihívásokat, mely a kevésbé elhivatott vállalkozókat rég a bezárásra ösztökélte volna, de Norbert kitartott. „Teljesen új iparágra kellett belépni és ez óriási pénzt nyelt el a legelején. Nem akartam a partnerek elé állni egy szimpla ötlet leírással, hanem már egy prototípust szerettem volna felmutatni. Ezért elkezdtem belepumpálni a pénzt a cégbe, hatalmas energiát mozgósítottam és mikor az erőfeszítéseknek hála már egész jól állt az app, akkor tudtam meg, hogy két dolog miatt megvalósíthatatlan az a biznisz, amit elképzeltem. Az egyik ok a könyvszakma sajátos működéséből adódik. Mindenki a nyomtatott könyvek kiadói jogait vette meg az amerikai jogtulajdonosoktól és senki nem birtokolta az audio kiadási jogokat. Gyakorlatilag ennek a területnek nem volt meg a jogi környezete sem Magyarországon. A másik súlyos problémát, amivel szembesültem a hangstúdiók árajánlatai jelentették, hogy egy millió forintra kalkulálták egy hangoskönyv gyártását. Én meg már ott álltam több tízmillió forintot belerakva egy applikációba, ami hangoskönyv hallgatásra lett fejlesztve. Itt beadhattam volna a kulcsot, de én végig hittem a VOIZ-ban, és azt a megérzést követtem, hogy ez jó lesz, ezt meg akarom csinálni.” A kihívások nem törték le Norbertet és tovább biztosította a cég finanszírozását, annyira, hogy „a végén mindenem belement ebbe a cégbe”. Először kidolgozta, hogy miként tudja csökkenteni a hangoskönyv gyártásának költségét, majd jöttek a tárgyalások a könyvkiadókkal. Ez nagyon nehéz volt, mert a kiadók nem voltak hajlandók felbontani a szerződéseiket és több tíz millió forintot invesztálni audio jogdíjakba: egy olyan piacra, ami nem létezett.  „Az első 150 könyvet úgy tudtam elérni a HVG-nél és a Bagolyvár kiadónál, hogy egyedül az motivált, hogy ezt most már végig kell vinni mindenáron. Őrültnek tetsző ajánlattal álltam elő, hogy az első 150 hangoskönyvet kifizetem saját pénzből, nem kérek érte semmit, csak gyártsuk le és hozzanak kiemelkedő hallgatói számot. Tudtam, hogy a kiadók venni fognak maguktól is jogokat, és invesztálnak a területbe, hogyha majd lesz erre piac és lesznek vásárlók. A vásárlók meg azt mondták, hogy adnának pénzt a tartalomért, de még nincsenek hangoskönyvek. Én meg ott álltam középen. Ez egy elég melós időszak volt, átverekedni mindezen, de végül is megoldottuk a gyártást, felépítettünk egy stúdiórendszert, vettünk stúdiófelszereléseket, kihelyeztük home office-ba a színészeknek, megvettük az összes lyukas szabadidejüket, és gyakorlatilag beletanultunk a hanganyag gyártásba is. És lett 150 címünk, amit fel tudtunk pakolni a virtuális polcra. Egyébként most ott tartunk, hogy 1500 könyvet gyártottunk le az elmúlt pár évben is tizennyolcezer darab hangoskönyvet adtunk el az előző hónapban” – meséli Norbert.

Amikor egy üzlet beindul

Mindez még a podcastok elterjedésének időszaka előtt történt: egy nem létező piacot építettek föl Magyarországon. A hangoskönyv terület a könyvpiac legdinamikusabban növekvő üzletága világszerte. Bizonyos országokban a teljes könyveladás közel 40%-a már a hangoskönyveké. Világszerte nagy növekedési potenciál van bene, míg a print könyvpiac stagnál évek óta. A jelenség főbb mozgatórugója, hogy az embereknek kevesebb idejük van olvasni, és könnyebb meghallgatni egy könyvet. Illetve a két műfaj teljesen más abból a szempontból, hogy esténként az ágyban ülve koncentráltan olvasunk, míg a vezetés közben meghallgatott podcast, vagy hangoskönyv teljesen más erőbefektetést jelent. „Iszonyatosan nagy sikerélménye van a felhasználóinknak, akik havi másfél-két könyvet is tudnak meghallgatni a takarítás, kutyasétáltatás közben, vagy az autóban közlekedve a dugóban. Szól a könyv, és pillanatok alatt összejön a 7 óra, ami egy könyv hanganyagának átlagos hossza. Nagyon gyorsan haladnak, pörögnek a könyvek és ez üzletileg nagyon izgalmas a kiadóknak is, mert így nagy a forgási sebessége a címeknek. Tehát a digitalizáció nagyon fölgyorsítja és könnyebbé teszi a tartalomfogyasztást” – mondja Norbert, aki szerint a VOIZ előfizetéses üzleti modellje is a sikerük egyik titka.

Előfizetéses modell titkai

Olyan rendszert akartak építeni, ahol az előfizetők lemorzsolódása a lehető legalacsonyabb. Ehhez igyekeznek folyamatosan fejleszteni a szolgáltatásukon, illetve szüntelenül töltik a friss tartalmat a felületeikre. „Nálunk a tartalom a kulcs. Az egyik legfontosabb, hogy tudom-e az új bestsellereket, a jó címeket hozni, azaz, hogy megállás nélkül frissüljön a tartalom. Mértük, hogy miért mondják le az emberek az előfizetéseket, és nagyon sokan azért, mert úgy érzik, hogy nem használták ki. Ezért nekünk nagyon fontos az új felhasználók rávezetése a folyamatos hangoskönyv hallgatásra – ezt más néven onboardingnak is hívják. Regisztráció után megtanítjuk az applikáció használatára, könyveket ajánlunk neki és megpróbáljuk kiépíteni, hogy a napi rutinjába bekerüljön a szolgáltatás. Azt látjuk, hogy nagyon sok előfizetőnk konkrétan rajongója a VOIZ-nak. Érkeznek az ügyfélszolgálatra a levelek, hogy függő lettem. Például, ha a fizetés valamiért nem történik meg és törlődik az előfizetés, mondjuk mert lejár az előfizető kártyája és nem frissítette az adatait, akkor rögtön érkezik hozzánk a panasz, hogy azonnal állítsuk vissza a fiókját, mert nem tudja hallgatni a könyveinket”- meséli büszkén Norbert.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább