A számok világában kezdte, de aztán gyógypedagógusként és családterapeutaként találta meg a hivatását Fischer Gabriella. A szakember őszintén beszélt a hivatása mélységeiről, saját vívódásairól, valamint a segítő szakma és az üzlet kapcsolatáról is. Az Újraterveztem sorozatunk következő cikkében az újraterveztem.hu csapata Fischer Gabriella és a BoldogPÁRna történetét mutatja be. 

Fischer Gabriella / Életút 

Fischer Gabriella a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzett 1998-ban, majd 2009-ben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán szerzett gyógypedagógus diplomát, végül mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakemberré képezte magát a Semmelweis egyetemen 2020-ban. Kezdetben könyvvizsgáló asszisztens, majd könyvelőként dolgozik, amely mellett 2009-től gyógypedagógusként is munkát vállal a Budapesti Korai Fejlesztő Központban, majd később egyéni vállalkozóként. Jelenleg pár-és családterapeutaként dolgozik. Legnagyobb sikerének azokat a pillanatokat tartja amikor sikerült valóságosan kapcsolódni egyik-másik súlyosan érintett autista kisgyerekkel, vagy azokat a pillanatokat, amikor párterápián a pár egyik tagja tényleg megérti a másikat és mindannyian megérintődnek ennek az erejétől. Krédója a 14. dalai láma után: „Ha tudsz, segíts másokon. Ha nem, legalább ne árts nekik”. A rendszeres jóga és futás mellett, heti egy napot az ELTE Füvészkertben töltött önkéntes munkával töltődik.  

Hogy érzed, a helyeden vagy abban, amit most csinálsz?

 Igen.  

Azért kérdezem, mert terapeutaként emberekkel, az érzéseikkel foglalkozol, míg könyvelőként a számokkal dolgoztál és a két tevékenység között ég és föld a különbség. Anno rosszul választottál pályát, vagy nem is igazán tudtad még, hogy merre indulj? 

A gimnázium harmadik évében, amikor a pályaválasztás kérdése akkoriban felmerült, fogalmam sem volt arról, hogy merre induljak. Matekból meglehetősen jó voltam és mivel az édesapám könyvvizsgáló, adta magát, hogy a közgázra megyek és majd közben kitalálom, hogy milyen életpályát szeretnék. Végül a számviteli főiskolára vettek fel és így lettem könyvelő. Már a diploma megszerzése előtt megszületett az első lányom, és nem sokkal utána a második is,  így egy időre sokkal inkább a gyereknevelés, mint a karrierkérdések kerültek fókuszba. Ekkoriban az apám cégében kezdtem el és könyvvizsgáló asszisztensként dolgozni, illetve könyveltem is mellette magánúton, viszont a gyerekek ovis időszakában már egyre inkább azt éreztem, hogy nem vagyok a számomra megfelelő pályán. Elkezdtem keresni azt, amiben megtalálhatom önmagamat és valóban hasznos tevékenységet folytathatok. 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább