Magára valamit is adó cégvezető találkozott már az üzleti modell kifejezéssel, sőt vállalkozása sikerének érdekében nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megpróbálja megvalósítani a fejlődéshez szükséges stratégiát. Csakhogy! A hazai kis- és középvállalkozások-szegmensben óriási a lemaradás vagy a téves üzletimodell-diagnosztika. Ezt állítja Kálmán Edina, akinek segítségével megpróbáltunk rávilágítani a hiányosságokra.

Üzleti modellt manapság többnyire a vállalkozás elindítása előtt célszerű készíteni, hogy cégünk lehetőleg minél gyorsabban fejlődő pályára álljon, profitot termeljen, hogy a bevétel bizonyos részét visszaforgatva tovább növekedjen, és ezáltal a konkurenciánál nyereségesebbé váljon. Dióhéjban így lehetne összefoglalni egy vállalkozás sikerességét. Az adatok, a szakszerű kutatások és elemzések azonban lényegesen árnyalják az itthoni helyzetet, különösen a kis- és középvállalkozásoknál. Kálmán Edina üzlet- és szervezetfejlesztési szakértő huszonhárom éve része a munkaerőpiacnak, tizennégy év vezetői és húsz év üzletfejlesztési tapasztalattal rendelkezik, szóval érdemes meghallgatni, szerinte miért nem működnek hazánkban megfelelően a cégek.

A vizsgált céget egy-egy részterület fejlesztése helyett egységként kell kezelni

„Az elmúlt néhány évben kétszázötven kis- és középvállalkozás szervezetfejlesztésben segítettem vagy éppen segítek, és sajnos megállapítható, hogy kilencvenöt százalékuknál nem megfelelően működik a vállalkozás – kezdte a Knowhouse Consulting Kft. ügyvezetője. – Hogy miért, az részletesebb elemzést is megérne, de talán történelmi háttere lehet, amikor a rendszerváltás után az úgynevezett fusizásban, vagyis a magáncélú munkában tevékenykedő szaki vállalkozóvá vált, majd az időközben megváltozott piaci környezetben is a több mint harminc évvel ezelőtti sémát követi. Sok tíz-harminc fős cég vezetője úgy gondolja, a problémákat a piac változása vagy hiányzó tényezők okozzák. Pedig tanácsadói szemmel egyértelmű, gyakran inkább az alapok hiányoznak, és még mindig rövid távon gondolkodnak.” Az ügyvezető szerint nagyjából három hónap összeállítani egy cég megfelelő üzleti modelljét, igaz, ez a három hónap a piaci szereplőkkel szemben lemaradást is jelenthet, de hosszú távon még mindig kifizetődőbb, mint a rossz sémákat követve kockáztatni a vállalkozás létjogosultságát. „Valójában kevés cégvezető foglalkozik a saját üzleti modelljével, pedig nem érdemes megkerülni, mert a piac előbb-utóbb úgyis eldönti, hogy megfelelően működik-e a vállalkozásunk.” Egyébiránt elméletben működik a vállalkozás koherens működésére vonatkozó modell, csak éppen a módszertan már nem köszön vissza a gyakorlatban. Mit is jelent ez pontosan? Az üzleti modell vászon, amelyet Alexander Osterwalder dolgozott ki, hasznos alap, de nem tér ki olyan kulcsfontosságú tényezőkre, mint a versenykörnyezet, a vezető személyes szerepfelfogása vagy a szervezeti kultúra. Emellett gyakran hiányzik belőle az egyedi adatokra és a konkrét működésre építő, gyakorlati megközelítés. A Knowhouse Consulting tapasztalata, hogy a vizsgált céget mindig egységként kell kezelni, és egy-egy részterület fejlesztése helyett először egyetlen, összefüggő egésznek kell tekinteni. Üzletfejlesztési stratégiájában ugyanis a marketing, a szervezetfejlesztés, a HR, a pénzügy, a digitalizáció és a szervezeti működés (CRM, felhőalapú rendszerek, agilis csapatok) együttesen segítik egy cég fejlesztését.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább