Az okoseszközeinknek köszönhetően napi szinten is felfoghatatlan mennyiségű orvosi és életmóddal kapcsolatos adatmennyiség keletkezik, és az egy lényeges kérdés, hogy ezeket mire és hogyan használjuk. A Fitpuli orvos-alapítói célja éppen az volt, hogy az adatok között rendet vágva létrehozzanak egy olyan digitális egészségfejlesztő programot, amelynek alkalmazása jelentősen növeli az aktív dolgozók életminőségét. A Fitpuli már több díjat is nyert, s jelenleg több mint negyvenezer felhasználónál jár. Persze egy kockázati tőkén alapuló startup útja sosem akadálymentes. Sőt.  

Az életmód-, az egészség- és az egészségfejlesztés területei köztudottan a legnehezebben meghódítható szegmensek közé tartoznak, hiszen – nagyon leegyszerűsítve – egy ethoszt sokkal nehezebb értékesíteni, mint egy terméket vagy szolgáltatást. E piacon tényleg csak kitartó munkával és elköteleződéssel lehet érvényesülni, márpedig a Fitpuli alapítói éppen e téren mertek nagyot álmodni, hogy aztán időt, pénzt és energiát nem kímélve váljanak a hazai digitális életmód-piac meghatározó szereplőjévé. A kockázati tőkebefektetésen alapuló startupot két orvos és egy IT-s alapította, 2017-ben. Az indulás óta a Fitpuli az elmúlt években több díjat is nyert, rangos hazai és nemzetközi jelölést is begyűjtött, ami a csapat számára erős motivációt jelentett, és még láthatóbbá tette a brandet; az app jelenleg 40.000+ eladott licensznél jár. De vajon mi motivál két gyakorló orvost arra, hogy fejest ugorjanak az egészség- és életmód-alkalmazások vörös óceánjába? 

Tapasztalatok első kézből 

„Már a napi orvosi munkánk mellett is foglalkoztunk egészségügyet érintő digitalizációs témákkal, projektekkel, s nagyon érdekelt bennünket, hogy az egészségi állapotuktól függetlenül is miképpen tudnánk oly módon támogatni az embereket, hogy akár közvetlen orvosi kapcsolat nélkül is rendszeresen foglalkozzanak az egészségi állapotukkal” – tudtuk meg Dr. Oláh Dániel orvos-társalapítótól, a cég CEO-jától. Ez persze így egy nagy falat lett volna, hiszen például egy egész társadalom egészségi állapot javítása, fejlesztése túlmutat egy kis startup lehetőségein. Éppen ezért nagyon jól be kellett lőni a célcsoportot, amit jelentősen megkönnyített az alapítók orvosszakmai háttere.  

Jó dolog a kondibérlet, de többre van szükség 

„Gyakorló szakorvosként, s már rezidensként is az volt a tapasztalatom, hogy az aktív korú dolgozók és a munkáltatók sem fektetnek elég hangsúlyt az egészségi állapot kérdéseire, sokan pedig akkor sem fordulnak orvoshoz, ha az indokolt lenne” – osztotta meg a multiknál, kisebb cégeknél is tapasztaltakat a doktor. „A személyes konzultációkon az derül ki, hogy az egészség témaköre valamennyire jelen van a munkahelyeken, de ez sokszor kimerül a juttatások szintjén, aminek hatásait nem mérik vissza” – mondta Dániel. Vagyis tapasztalatai szerint egy céges egészségstratégia kimerül a dolgozóknak juttatott kondibérletben vagy az egyik emeleten berendezett edzőtermemben. „A dolgozók mindössze egy-öt százalékában volt motiváció ezen lehetőségek kihasználására” – osztotta meg az egyik mérésük eredményét. Ezek mellett viszont az is kiderült számukra, hogy a digitalizáció adta lehetőségekkel nagyon sokan élnek, hiszen a dolgozók jó része futtatott valamilyen appot a mobilján, vagy használt valamilyen aktivitásmérő okoseszközt az orvosi vagy életmód-paramétereik monitorozására. „Mindez a sok adat viszont nem volt egységes rendszerbe foglalva” – tette hozzá Dániel. Ez adta a Fitpuli alapötletét, hiszen az applikáció összegyűjti a megfelelő adatokat, s azokat egy egységes keretrendszeren belül a napi gyakorlatban is értelmezhetővé teszi, így pedig már fel lehetett építeni egy olyan digitális egészségfejlesztő programot, ami egyéni és közösségi szinten is jelentős értékkel bír.  

Dániel szerint a hazai piacon irreális elvárás abban reménykedni, hogy az egyéni felhasználók több ezer forintot fizessenek egy alkalmazásért, éppen ezért a munkaadókat célozták meg, hiszen az ő szintjükön a költségek szétszóródnak, ugyanakkor az egészséges és -tudatos munkavállalóik által jelentős mértékben javulnak a szervezeti és az üzleti mutatók, mint a termelékenység, vagy a betegszabadságon eltöltött idő, vagy a presenteesm (betegen történő munkába járás, a munka elvesztésétől való félelem miatt – a szerk.) csökkenése is.  

Saját pénzüket tették bele, sokáig ingyen dolgoztak 

A startup alapítói a saját pénzük mellett egy inkubátor befektetéssel indították el a bizniszt, és az első két évben gyakorlatilag ingyen dolgoztak a cégükben. A fejlesztés időszakában a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-től érkezett két részletben kilenc-, majd az MVP-fázisú validációt követően még harminc millió forint. Az első, másfél év egyáltalán nem volt könnyű időszak, hiszen „a napi orvosi munkánkon túli időben foglalkoztunk a céggel a hét minden napján”. Dániel és a kollégái az Amerikai Életmódorvostani Társaság ajánlásai alapján az app szakmai tartalmait írták és fejlesztették, míg az applikációval kapcsolatos tevékenységeket – fejlesztés és dizájn – alvállalkozók végezték. Dániel elmondása szerint „egy külső cégnek mindig csak az egyik projektje leszel a sok közül, ami jelentős korlátozottságot és kitettséget jelent”. Ezért amikor a startup 2019-ben egy jelentős – 340 millió forintos – befektetéshez jutott, azonnal elkezdtek saját csapatot építeni, és minden alapvető tevékenységet házon belülre szervezni.  

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább