Zsolt Orsolya a Multi Alarm Zrt. vezérigazgatója három éve vette át a nagyvállalat irányítását az alapító-tulajdonostól, a saját édesapjától. Egy családi vállalkozás átadása kívülről nézve egy logikus folyamatnak látszik, belülről azonban tele van kérdésekkel, hullámhegyekkel, hullámvölgyekkel. A piacvezető vagyonvédelmi cég vezetőjével nemcsak a generációváltás szakmai kihívásairól, hanem annak kevésbé látható, érzelmi oldaláról is beszélgettünk.

Orsolya gyerekkora óta tudta, hogy édesapja, Zsolt László, egyszer majd őt szeretné látni a cég élén, így egyértelmű volt, hogy a Multi Alarm jelenti az ő számára is a jövőt. A Közgazdasági Egyetem mesterképzésének befejezése után 2 nappal, 22 évesen kezdett teljes munkaidőben dolgozni a cégnél. Papíron elemző volt, de valójában minden feladatot elvégzett, ami csak adódott. Az első pár év nem volt könnyű időszak a számára: „Sosem tudtam jól kezelni, hogy a tulajdonos lánya vagyok. Mindig megviselt, hogy másképp néznek rám, zavarban voltam tőle.” – meséli Orsolya, aki nem szerette, ha úgy tekintenek rá, mint aki ’könnyített pályán’ érkezett, már csak azért sem, mert mindenki közül talán neki volt a legnehezebb bekerülnie a céghez: ahogy ő fogalmaz ’22 éven keresztül interjúzott’, folyamatosan kitűnőre kellett vizsgáznia és számos más elvárásnak is meg kellett felelnie.

„Volt olyan megbeszélés, ahol azt gondolták rólam, hogy kávét főzni mentem.”

Az elkövetkező évek alatt igyekezett mindent megtanulni és átlátni: a távfelügyeletet, az adminisztrációt, a kivonulószolgálat rendszerét, a számlázást, az ügyfélkapcsolat folyamatait. Mindent megtett, hogy bizonyítson, mégis adódtak ebben az időben nehéz helyzetek: „Volt olyan megbeszélés, ahol azt gondolták rólam, hogy kávét főzni mentem, de igyekeztem ezt úgy megközelíteni, hogy innen szép nyerni.” – meséli.

Évekig egymás mellett dolgoztak az édesapjával, de a kettős vezetés náluk nem igazán működött. Próbálták a helyzetet - a cég miatt is - rendezni, de ahogy ő fogalmaz, se vertikálisan, se horizontálisan nem tudták megosztani a feladatokat. „Nyilván neki nagyon nehéz lehetett ez az egész elengedés.” – magyarázza – „Én már azt is bevállaltam volna - ami azon a ponton visszalépésnek számított voltaképpen, - hogy operatív vezető leszek, míg ő a vezérigazgató.”

„Mindig is az volt a terv, hogy egyszer majd átveszem a céget.”

A COVID-járvány felgyorsította a folyamatokat: 2020-ban a cégnek az online térbe kellett villámgyorsan átállnia, ami sok szempontból hatalmas kihívás volt. A vállalat alapítója nem akart már mindent ő maga koordinálni napi szinten, főleg a digitális csatornákon. Ezt a feladatot a lánya vette át, ezért egyre inkább hozzá fordultak az igazgatók az operatív kérdésekkel. „Egy pénteki napon aztán kaptam egy értesítést az ügyvédünktől, hogy hétfőtől én vagyok a vezérigazgató.” – idézte fel Orsolya. Nem tudta, hogy az édesapjában mikor érlelődött meg a döntés, de nem volt kérdés, hogy vállalja-e a feladatot, még ha nem is tudta, hogy pontosan mi vár rá. „Mindig is az volt a terv, hogy egyszer majd átveszem a céget, úgyhogy örültem neki. Én akkor már évek óta ezért küzdöttem. Nyilván meglepett, de a felelősségvállalás nekem mindig is alap volt.” – fogalmaz és hozzáteszi, hogy a cég volt akkor is és most is a legfontosabb az életében.

Az új pozíció adott egy konkrét keretet és felhatalmazást, hogy változtathasson azokon a dolgokon, amin korábban nem tudott. Az egyik első célja az volt, hogy a működést modernizálja, és a korábbi autoriter vezetés helyett egy bizalmon és együttműködésen alapuló szervezeti kultúrát építsen ki. A legnehezebb a régi, hierarchikus szemlélet lebontása volt, mivel a Multi Alarm évtizedekig klasszikus módon működött: a vezetők utasítottak, a munkatársak végrehajtották. Orsolya számára ez a rendszer idegen volt, inkább a partnerségben, a meghallgatásban és a közös felelősségben hitt. Tudta, hogy ez hosszú és fárasztó folyamat lesz, de elköteleződött mellette.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább