Korábban közel 20 évig egy multinál dolgozott teljes odaadással vezetői pozícióban, majd több okból eredeztethetően szakmát váltott Erdei Gyöngyvér, aki kreativitásának utat engedve megalkotta a Fonal Paradicsomot, mely nem csupán egy „átlagos” fonalakat és kötéshez kapcsolódó eszközöket és kiegészítőket forgalmazó vállalkozás, hiszen Gyöngyvér segítségének köszönhetően lelkes vállalkozó szellemű kreatív alkotók sajátítják el a kötés tudományát, és válnak egy igazi összetartó közösség tagjává.

Multis alkalmazottból vállalkozó lett

Erdei Gyöngyvér közel 20 évet töltött egy multinál, de már nagyon szeretett volna alkotni valami igazán értékállót, és kiélni kreatív hajlamait. A váltásra azonban nem csupán egy izgalmas alkotótevékenység gondolata hajtotta, ugyanis édesapja betegsége, majd halála arra késztette, hogy elengedje az „⁣Amit biztosan tudtam, hogy valamilyen digitális vállalkozást szeretnék, és az online térben lenne jó elkezdeni tevékenykedni. Két dolog izgatott, a bútortervezés és lakberendezés, illetve a kötés. A kötés végig kísért egészen gyerekkoromtól kezdve, és mindig volt egy-egy alkalom, amikor előkerülhettek szeretett kötőtűim és a fonalak, és csak alkottam és alkottam – ekkor még hobbiból.” – kezdi mesélni Gyöngyvér, hogyan alakult ki életében a kötés iránti szeretet.

Gyöngyvér hobbijának élve elkezdett kötni, mellette pedig közösséget épített, hiszen kíváncsi volt, vajon érdekli-e az embereket ilyen jellegű kézimunka és kreatív alkotó folyamat? Az elején mindenki őrültnek nézte – ahogy az interjún fogalmazott, ügyvezetőből zoknikötőnek titulálták, ám úgy tűnt, jól csinálja azt, amit, és igenis van igény a kötésre, hiszen pillanatok alatt hétezren gyűltek köré a Facebookon, akik kíváncsiak voltak rá és a munkáira. „A közösségépítés hatására és a megnövekedett igények miatt elindítottam a kötős weboldalamat, ami WordPress alapú volt, és nyitottam egy kis webáruházat is hozzá. Már a megalkotásánál tudtam, hogy kevés lesz, hiszen olyan sok látogatója volt az oldalamnak, hogy konkrétan blokkoltuk a szervert.” – meséli Gyöngyvér. Azonban ebből még akkor nem tudott jövedelmező vállalkozást csinálni, hiszen akkoriban, ahogy elmondta, a közösségi médiából még nem lehetett nagyon pénzt csinálni. „A családom is fenntartásokkal fogadta és aggódva figyelte mit csinálok, nem lenne-e jobb nekem „egy rendes állás”, de látva elszántságomat mellém álltak és támogatták a munkámat, gyermekeim szimbiózisban nőttek fel a vállalkozással.” – meséli .

Török fonalak forgalmazása, úgy, mint előtte senki más

Gyöngyvér közben rájött, hogy ki kell találnia egy ütős nevet a vállalkozásának, amivel még több vevőt és embert bevonzhat. Így jött először a „Kössünk lányok” közösség és webáruház, ám ekkor még nem volt véglegesítve semmi. A közössége azonban nőtt, az igényekkel együtt, így a vezetőből alkotóvá lett vállalkozó elkezdett mintatervezéssel, a kötés oktatásával, a vállalkozó szellemű tanulók edukálásával és blogírással foglalkozni. „Hamar felismertem, hogy minta tervezésből, oktatásból, könyvkiadásból nem lehet megélni, a szellemi terméket nem igazán becsülik nálunk, olyan fonalbeszerzési forrást sem találtam amire építeni lehetett volna. A szellemi termékekért nálunk gyakorlatilag nulla fizetési hajlandóságot mutatnak az emberek, így erre nem építhettem. Család fenntartóként gyors megoldásra volt szükségem. Átértékeltem a dolgokat, és arra jutottam, hogy pénzt elsősorban a fonalértékesítésből tudok csinálni, és abból tudom finanszírozni a közösségem edukálását és egyebeket.” – meséli. Gyöngyvér úgy véli, alapos kutatómunka és a piac előzetes felmérése nélkül ma nem igen lehet már tájékozódni és sikeresen elindítani egy vállalkozást, így hát ő is némi piackutatást végezve, talált egy török fonalas oldalt webáruházzal, ahonnan világszerte szállítottak, és helyi webshopot lehetett klónozni és úgy forgalmazni a törökök minőségi fonalait, mint még eddig előtte senki más. „Csodálatos ötletnek tűnt, náluk voltak a fonalak, amit rendelés alapján 24 órán belül el is küldtek a megrendelőknek, nekem csak a marketinggel és a folyamatok menedzselésével kellett foglalkoznom. Eleinte jó üzleti tervnek tűnt a dolog, nem kellett készleteznem vagy a logisztikával bajlódnom, és még némi jutalékom is keletkezett.” – mondja Gyöngyvér. Saját maga készített üzleti tervet vállalkozásának, amit a fonalértékesítésből finanszírozott. Később azonban szembesült vele, hogy a török vonalon a számlázás akadozott, és nem olyan tranzakciókról küldtek számlát, ami a valós értékeket mutatta, a vámolást is akadályozva, és Gyöngyvér felismerte, hogy ilyen bizonytalan financiális lábakra nem lehet a jövőben építeni.

Az újra tervezés korszaka

Gyöngyvér úgy döntött, leszerződik egy futárszolgálattal, elkészítette új webáruházát és elkezdte nagyobb tételekben felvásárolni a fonalat, a vevők igényeihez igazodva megbontani az egységcsomagokat és maga küldte ki a rendeléseket, de a fonala egyre csak gyűlt, és amikor már saját konyháját is ellepték a finom anyagok, úgy döntött, tuningolva vállalkozását, keres egy külső céget, aki a logisztikai részt intézheti. „Eljött az ideje, hogy kiszervezzem a logisztikát így erre külön céget szerződtettem, de a dolgok kreatív részét, a beszerzést, a marketinget és minden egyebet továbbra is én csináltam.” – mondja. Új német fonalmárkát kezdett forgalmazni, elsősorban magyar termékeket, illetve német anyagokat, melyek beszerzésével már nem volt gond, hiszen az EU-n belül intéződött a dolog.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz! 

Tovább