A nulláról felépíteni és magas áron eladni a céget – sok vállalkozó titkos álma és ez sokan vannak, akik már eleve az exitet megcélozva indítják el a vállalkozásukat. Hogyan lehet már az első perctől kezdve úgy építeni a cégünket és milyen tuningra van szükség ahhoz, hogy a lehető legjobb áron tudjuk eladni? A sikeres exithez szükséges gondolkodásmódba, a cégérték számítás módszereibe és know-how szerepébe Ferencz Gyöngyi, a VGD Hungary Kft. alapító tulajdonosa, nemzetközleg akkreditált adószakértő és Csillag Péter, a HunBAN elnöke vezetett be bennünket.

Egy vállalkozónak, üzletembernek számos motivációja lehet arra, hogy miért indítja el a cégét. Az egyik ilyen hajtóerő a cég felfuttatása utáni sikeres exit is lehet. Vagyis azért indítanak vállalkozást, hogy azt egy későbbi időpontban el tudják adni. Ezek a vállalkozók gyakran úgynevezett sorozatvállalkozók, akik lényegében többször is megismételve a folyamatot újabb és újabb vállalkozásokat indítanak, amelyeket aztán sikeresen értékesítenek. Ez a gondolkodásmód különösen a technológiai világban és a startup ökoszisztémában van erősen jelen. Ezt erősítette meg Ferencz Gyöngyi, a VGD Hungary Kft. alapító tulajdonosa, nemzetközileg akkreditált adószakértő is. „Ezekben az iparágakban a konkrét tudást, a know-how-t vásárolják meg, ami megjelenhet egy konkrét technológia, vagy valamilyen nemzetközileg is levédett IT vagy technológiai eljárás, módszertan” – tette hozzá a szakember.

Értékteremtés két dimenzióban

„Minden cég – függetlenül attól, hogy eladási célból építik, vagy hosszú távon szeretnék megtartani a tulajdonosai – arra hivatott, hogy értéket teremtsen” – hívta fel a figyelmünket Csillag Péter, a Hungarian Business Angel Network (HunBan) elnöke. Az értékteremtés – derült ki a szavaiból – két dimenzióban is megjelenik, hiszen a cég elsősorban az azért fizető ügyfeleinek és a fenntarthatóság fontosságát szem előtt tartva a társadalomnak, valamint a tulajdonosnak teremt értéket. Ugyanakkor, ha egy vállalkozó úgy építi a cégét, hogy az csak az eredeti alapítók által működtetve jelent értéket, akkor a cég nem lesz értelmes módon eladható.

Skálázhatóság: a know-how a király

„Például, ha egy szolgáltató cég csak akkor működik, ha az alapító fejében lévő tudás folyamatosan elérhető – és ez a tudás nem kerül át a cég munkatársainak a fejébe, a cég folyamataiba, dokumentumaiba, közös tudásába –, akkor bár tud értéket, profitot teremteni az alapítónak, nehéz elhinni róla, hogy hosszú távon fenntartható, vagy akár skálázható módon profitot termeljen más tulajdonosoknak is” – hívta fel a figyelmünket a HunBan elnöke. Ferencz Gyöngyi is úgy vélekedett, az igazán sikeres, vagyis jó áron történő exit alapfeltétele, hogy a cégben ott maradjon a know-how-t tovább fejleszteni tudó csapat is. „Ha csak az alapító kapcsolatrendszerében vannak eladások, csak ő ismeri a gyártáshoz szükséges know-how-t, ha csak ő tudja beszerezni a szükséges alapanyagokat, szolgáltatásokat és csak ő tudja menedzselni a cég embereit, akkor az a cég nem lesz sem skálázható sem eladható” – emelte ki Csillag Péter.

A HunBan elnöke szerint minél inkább beépítjük a tudást a szervezetbe, a folyamatokba, annál skálázhatóbb és eladhatóbb lesz a cégünk. De persze ehhez az is kell – folytatta –, hogy a tudásmegosztást, a közös munkát és innovációt, a cégen belüli és kívüli kapcsolatokat a cégünk minden munkatársa értse, támogassa, sőt, a cég tevékenységének egyes részeiért felelősséget vállaljon – „tulajdonolja” azt.

Mik a sikeres exit alapfeltételei?

Persze a jövőbeli exitre nagyon komolyan fel kell készülni, gyakorlatilag az első perctől kezdve e célt szem előtt tartva szükséges meghatározni minden folyamatot és megtervezni minden lépést. Az úgynevezett exit stratégia keretében a vállalkozónak egy jól megtervezett és kidolgozott szempontrendszer szerint kell eljárnia. Az alapos tervezés és az előkészítés a sikeres és nyereséges cégeladás nélkülözhetetlen elemei.

Az exit stratégia legfontosabb elemei:

• Világos vízió és megfelelő üzleti modell: Készítsünk a cég jövőképét, küldetését, céljait és stratégiáját meghatározó üzleti tervet. Válasszunk olyan fenntartható és skálázható üzleti modellt, ami lehetővé teszi a gyors növekedést és piacra lépést.
   
• Kompetens menedzsment: Építsünk kompetens vezetői csapatot az üzleti életben már tapasztalatokat szerzett olyan emberekből, akikben megvan a képesség a cég növekedésének irányítására. Fejlesszük a csapatot és a szervezeti kultúrát.
   
• Pénzügyi fegyelem és transzparencia: Biztosítsuk a vállalkozás pénzügyeinek fegyelmezettségét és tartsuk azokat naprakészen. Folyamatosan kövessük figyelemmel a cég legfontosabb pénzügyi mutatóit; mint például a bevételek, kiadások, nyereség és cash flow.
   
• Piaci pozíció és versenyelőny: Alapos piackutatások keretein belül ismerjük meg a piacunkat és a versenytársainkat, emellett alakítsunk ki versenyelőnyt és a versenytársaktól megkülönböztető értékajánlatot.
   
• Skálázható és fenntartható növekedés: A növekedés érdekében figyeljünk az üzleti modellünk skálázhatóságára, a versenyképesség biztosítása érdekében fektessünk be az innovációba és a kutatás-fejlesztésekbe.
   
• Erős ügyfélkapcsolatok és márkaépítés: Törekedjünk az erős ügyfélkapcsolatok kiépítésére, megtartására és az ügyfélhűség növelésére. Építsünk a vevők és a befektetők számára is vonzó brandet.
   
• Jogi és szabályozási megfelelés: Biztosítsuk, hogy a vállalkozásunk megfelel valamennyi vonatkozó jogszabálynak és előírásnak. Gondoskodjunk a cégünk szellemi tulajdonának jogi védettségéről.
   
• Exit stratégia és terv: Gondoljunk át több exit lehetőséget; ilyen lehet az eladás, a tőzsdei bevezetés vagy más céggel való egyesülés. Készítsünk egy részletes exit tervet, amiben pontosan meghatározzuk az eladás vagy a kilépés folyamatát és konkrét lépéseit.
   
• Fókuszáljunk a befektetőkre: Olyan befektetőket keressünk, akik a tőke mellett szakértelmet és kapcsolati hálót is behoznak a cégünkbe. Pontosan meghatározott keretek között működjünk együtt a befektetőkkel.
   
• Folyamatos értékelés és elemzés: Rendszeresen végezzünk cégértékelést és minden területre kiterjedő felülvizsgálatokat, ezzel is folyamatosan biztosítva az exitre való képességet.

Az egymillió dolláros kérdés

Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy a döntő pillanatban mennyit ér és mennyiért adjuk el a cégünket. „Egy cég értéke sokféle módszerrel meghatározható” – fogalmazott Csillag Péter. Ugyanakkor a HunBan elnöke megjegyezte azt is, hogy egyik módszer sem pontos vagy általános, „hiszen a cégünk egészen pontosan annyit ér, amennyit a piac hajlandó adni érte”. Szavai szerint mérhetjük a cégünket a hasonló profilú tőzsdei cégek P/E rátájához (megfelelő diszkonttal persze), vagy a publikussá váló M&A tranzakciók árazásához, de talán a legegyszerűbb, ha keresünk egy nagyságrendi EBITDA/Revenue szorzót, ami jellemző az iparágunkra, méretünkre stb. „És természetesen semmi sem konstans, más az ára ugyanannak a cégnek egy növekedő gazdaságban, alacsony kamatoknál, amikor olcsó a pénz, és más, ha csak drága forrásokból tudnak a vevők akvizíciókat végrehajtani. Más az ára egy gyorsan növekvő, izgalmas, innovatív területen, esetleg saját levédett szellemi tulajdonnal (IP) rendelkező cégnek, mint egy szűkülő, erősen versengő, a profitrátákat erodáló piacon működő, de innovációs költségek nélkül profitot termelő cégnek” – hívta fel a figyelmünket Csillag Péter.

Ahogy a HunBan elnöke is utalt rá, a cégünk értékének meghatározása több módszerrel is lehetséges, amelyek közül néhány a bevételeken, a nyereségen, a vagyoni eszközökön vagy a piaci viszonyokon alapul. Nézzünk meg néhányat részletesebben!

A cégérték számításának lehetséges módjai

1. P/E (Price/Earnings) arány: ez az egyik leggyakoribb módszer, különösen nyilvánosan jegyzett cégek esetében. Az érték kiszámításához szükséges lépések:
2. Határozzuk meg a cégünk éves nettó nyereségét.
3. Találjuk meg az iparági átlagos P/E arányt.
4. Szorozzuk meg a nettó nyereséget az iparági átlagos P/E aránnyal.
5. Diszkontált Cash Flow (DCF) módszer: figyelembe veszi a jövőbeli pénzáramokat, amelyeket jelenértékre diszkontálunk. Az érték kiszámításához szükséges lépések:
6. Becsüljük meg a jövőbeli pénzáramokat.
7. Határozzuk meg a diszkontrátát (általában a vállalkozás kockázatának és a tőkeköltségnek a figyelembevételével).
8. Diszkontáljuk a jövőbeli pénzáramokat jelenértékre.
9. Eszközalapú értékelés: a vállalkozás eszközeinek (ingatlanok, berendezések, készletek, stb.) értékére és kötelezettségeire (adósságok, kötelezettségek) alapul. Az érték kiszámításához:
10. Határozzuk meg a vállalkozás összes eszközének piaci értékét.
11. Vonjuk le az összes kötelezettséget az eszközök értékéből.
12. Piaci összehasonlító módszer: más, hasonló vállalkozások eladási árain alapul. Az érték kiszámításához:
13. Találjunk hasonló vállalkozásokat az iparágban, amelyeket nemrég adtak el.
14. Az eladási árakat összehasonlíthatjuk a vállalkozás méretével, bevételeivel, nyereségével stb.
15. Egyéb mutatók:
16. EBITDA szorzó: Az EBITDA (kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény) alapján számított érték.
17. Bevétel alapú szorzó: Az éves bevételek szorzója alapján.

Átvilágítás nemzetközi sztenderdek alapján

„A szakértők csak abban az esetben tudnak magas eladási árat megállapítani, ha a cég alapjai maximálisan rendben vannak” – emelte ki Ferencz Gyöngyi. „A jogilag és gazdaságilag tiszta alapok, a stabil és hatékony működés, a magas jövedelmezőség és az átláthatóság és a potens menedzsment mind olyan tényezők, amelyek megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a cégünkért magas árat kapjuk az eladás során” – emelte ki a szakember.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz! 

Tovább