„A lehetségest csak akkor tudjuk elérni, ha a lehetetlent újra és újra megpróbáljuk” – idézte föl Herman Hesse Nobel díjas író gondolatát Dr. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója és vezetője. „Az úgynevezett Apolló-árvák generációjához tartozom, ugyanis a Holdra szállás időpontjában még gyerek voltam és emlékszem arra is, hogy akkoriban sokan abban reménykedtek, hogy napjainkra már állandó bázisaink lesznek a Holdon és a Mars meghódítása is belátható közelségben lesz” – mondta az ELTE-én fizikusként végzett, kozmológiával foglalkozó cégvezető. Doktorátusát a németországi Heidelbergi Ruprecht-Karl Egyetemen szerezte, majd dolgozott a Max Planck Intézetben, illetve uniós tudományos projektekben vett részt. Ez az út vezetett át a gazdaság világába, ahol négy kontinens tizennyolc országában szabadúszó tanácsadóként tizenöt évig foglalkozott szoftverfejlesztéssel, folyamatoptimalizációval , SAP-rendszerek bevezetésével.

A világűr nem ereszt

Persze a világűrhöz való vonzalma nem múlt el, így egy, a kétezres évek végén két, az űrtudomány területen aktív kutatóval történt találkozás sorsfordítónak is nevezhető a karrierjében. Az említett szakemberek éppen akkor neveztek be a Google Lunar XPRIZE-ra (GLXP), a világ legmagasabb díjazású technológiai versenyére. „Az esemény legfőbb célja az volt, hogy a résztvevők magánkezdeményezések keretein belül eszközöket juttathassanak vissza a Holdra, így én is elkezdem gondolkodni a lehetőségeken” – mondta a fizikus. „A részvételhez mérnöki fifikára, gazdasági tudásra volt szükség, mi pedig egy magyar csapattal be is neveztünk, a céget gyakorlatilag az GLXP-n való részvételre alapítottuk” – emlékezett vissza Dr. Pacher Tibor. A nevezés már önmagában mérföldkövet és kihívást jelentett, ugyanis nem csupán egy tudományosan és mérnöki szempontból megalapozott dokumentáció volt a részvétel feltétele, hanem az ötvenezer dolláros nevezési díj is, amit a csapatnak össze kellett gyűjtenie – azután a GLXP esedékes éves csapattalálkozóját 2014-ben már a Puli meghívására és szervezésében Budapesten rendezték meg.

Felmerülhet a gondolat, hogy honnan erednek a világűrrel kapcsolatos ambíciók, miközben Magyarország sosem tartozott az nagy űrhatalmak közé. Ez igaz, ám ennek ellenére a valamikori Interkozmosz program részvevőjeként egy kis országhoz képest sikeresen épített föl egy jelentősebb mértékű űrtechnológiai tudást.

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!  

Tovább