Az ipari forradalmak, az internet feltalálása és a mobiltelefonhasználat létszükségletté válása után minden bizonnyal újra eljött a technológiai paradigmaváltás ideje, amelynek középpontja és mozgatórugója vitathatatlanul a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia bemutatásának ideje már lejárt: számos tudományos cikket, véleményt, kutatást lehet fellelni a témában, sokan használjuk is már a mindennapjaink során. Az Európai Unió – felismerve, hogy a mesterséges intelligencia nem ismeri az államhatárokat, teljesen független azoktól – a szabályozás oldaláról a jogharmonizációs tevékenysége által próbál lépést tartani a technológiai fejlődéssel az uniós állampolgárok védelme érdekében.
A tanulásalapú rendszerek előnyei közé tartozik, hogy az egyszerűbb, sémákra épülő munkafázisokat, feladatokat egy idő után helyettünk el tudják majd végezni, ezzel megnövelve a hasznos emberi munkaidőt. A használatukra való áttérés azonban az újdonságukból fakadó kockázatok (adatszivárgás, átláthatóság kihívásai, tisztességtelen verseny, károkért való felelősség kérdésköre) kollektív csökkentésére vonatkozó erőfeszítések nélkül nem valósulhat meg.
A mesterséges intelligencia átfogó szabályozása az Európai Bizottság 2021 áprilisi kezdeményezése folytán indult meg, amely kezdeményezés 2023 júniusára öltött testet egy rendelettervezetben. Ezt követően az Európai Tanácsban megkezdődtek a tagállamokkal folytatott tárgyalások a rendelet végleges formáját illetően, mely a várakozások szerint már év végére elkészülhet. Az Európai Parlament számára prioritást élvez annak biztosítása, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligencia-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátak legyenek. Az előzetes tervek szerint a rendszereket az automatizálás helyett az emberek felügyelnék a káros következmények megelőzése érdekében. Az Európai Parlament emellett technológiasemleges, egységes definíciót szeretne a mesterséges intelligencia számára, amelyet a jövőbeli mesterséges intelligencia-rendszerekre is alkalmazni lehetne.
A harmonizációs jogszabálycsomag kötelezettségeket írna elő a szolgáltatók és a felhasználók számára a mesterséges intelligencia kockázatának mértékétől függően. A ma ismert rendszerek működéséből fakadó, feltárt és szabályozni kívánt kockázatokat a rendelet tervezete három kategóriába sorolja:
Az Európai Parlament a mesterséges intelligencia törvényi kereteinek felállítása érdekében tett erőfeszítések mellett 2023. július 5-én két újabb jelentős uniós jogszabályt fogadott el – Digital Services Act a digitális szolgáltatók, és Digital Markets Act a digitális piacok szabályozására – amelyek biztonságosabb, igazságosabb és átláthatóbb online környezetet teremtenek majd a felhasználók számára.
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!