Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj
le semmi fontosról!
A Markunion kaposvári vállalkozás ballonos víz palackozásával és vízadagolók forgalmazásával foglalkozik. Egy csepp víz nevű edukációs programjukkal az ivóvízfogyasztás fontosságára hívják fel a figyelmet elsősorban a helyi iskolák körében. T. Máli Orsolya igazgató a Telekom Hello Biznisznek beszélt a vállalkozás kezdeteiről, a vízadagolós piac helyzetéről itthon és külföldön, a szemléletformálásról, illetve céljaikról.
AZ EGYTŐL AZ EZER VÍZADAGOLÓIG – SZŰK HARMINC ÉV ALATT
„Már 1997-ben elkezdtem vízadagolókkal foglalkozni egyéni vállalkozóként, amikor még nulla, azaz nulla darab vízadagoló volt a megyében; én tettem ki az elsőt – ecsetelte T. Máli Orsolya, a Markunion ügyvezető igazgatója. – Utána, ahogy bővült az ügyfélkör, az évek során egyre több munkatársunk lett; ma már 13-an vagyunk, kaposvári központtal Dél-Dunántúl és Budapest a szolgáltatási területünk, illetve van egy nagykanizsai palackozó üzemünk, ahol a saját gyártású Markunion forrásvizet palackozzuk. Sikerült elérnünk, hogy ma már 1000 vízadagolót üzemeltetünk évente – a ballonos vízadagolónál a ballon élettartama alatt legalább 600 másfél literes pet palackot tud kiváltani, míg a hálózatos vízadagolók még nagyobb fejlesztést jelentenek, hiszen ezeket csak rákötjük egy szűrőre, amit fél évente, évente kell tisztítani és cserélni; utóbbi a jövő! Ez olcsóbb megoldást is jelent és kevésbé terheli a környezetet, hiszen egy hálózatra kötjük rá az eszközt, és duplaszűrős rendszerrel már szűrt víz kerül a vízadagolóba – homokszűrő és aktív szénszűrő van benne, amely minden káros anyagot kiszűr. Egyébként eladunk és bérbe is adunk vízadagolókat, sőt utóbbiakat karbantartjuk, szervizeljük is.”
De hogyan alakultak a kezdetek, egyáltalán honnan és mikor jött az ötlet Orsolya számára, hogy vízadagolókkal kezdjen foglalkozni?
„Az ötlet nagyon régről jött – folytatta az ügyvezető. – A gyerekeimnek mindig csomagoltam vizet, mivel edzésre jártak, de nyilvánvaló volt, hogy ez nem elég. Sajnos 25 évvel ezelőtt az iskolákban nem volt kulturált a mosdó (büdös mosdóból büdös vizet ittak a gyermekek), s már akkor elkezdtem gondolkodni azon, hogy egy kulturált vízfogyasztási lehetőséget teremtsek. Vízadagolóval már akkoriban foglalkoztam, ezért úgy gondoltam, hogy ha a gyermekek látják a kitett ballonokat, akkor az vízivásra motiválja őket, megtöltik a kulacsot és nem cukros üdítőket fognak inni. Ez így is lett, az persze nyilvánvaló volt, hogy az iskoláknak, óvodáknak nincs pénzük ezek üzemeltetésére – maximum a tanáriba raknak be vízadagolókat – ezért elkezdtem propagálni a szülők körében, hogy az iskolai alapítvány, vagy jómódú szülők, illetve cégek megvásárolhatnák a vízadagolót (amelynek darabja jelenleg kb. 150ezer forint). Persze emellett az iskolavezetőséggel és az SZMK-val (szülői munkaközösség – a szerk.) is el kellett fogadtatni ennek fontosságát. 2024-ben jó néhány Somogy megyei iskolába és óvodába tudtunk vízadagolókat kitenni, városi iskolákba és falusiakba is; nem volt különbség a településtípus tekintetében. Nehézséget jelent, hogy a NÉBIH fokozott ellenőrzést végez az iskola vízadagolók körében, vízvizsgálatra kötelezi az iskolákat és ezek olyan költségek, amelyekre az iskoláknak nincs pénzük.
Orsolya a Bridge To Benefit 7 alkalmas képzése során közepes- és nagyvállalatok vezetőivel találkozott, akik elmondták neki, hogy mások hogyan valósítanak meg hasonló programokat. És kitalálta az „Egy csepp víz” nevű edukációs programot.
„A BTB-programban ki kellett dolgozni egy olyan projektet, ami a környezettudatosság, s a fenntarthatóság témaköréhez kapcsolható; rögtön tudtam, hogy mi lesz az én programom! Civil szervezetek, illetve kkv-k bevonásával kidolgoztuk a projektet, ez lett az „Egy csepp víz” nevű edukációs program, amelynek célja, hogy a tudatos vízfogyasztásra hívja fel a figyelmet a gyermekek körében az iskolákban, különböző felhívásokkal, kampányokkal. A közelmúltban zajlott a sulikban a „Happy hét”, ahol az iskolák programokkal készültek a gyerekeknek a környezettudatosság jegyében és a vízfogyasztásra is nagy hangsúly került – az „Egy csepp víz” összefogta, összegyúrta ezeket a tevékenységeket. Egyébként a mi beszállítóinkat még nem vontuk be a programba, mert szerintem ezt csak akkor lehet megtenni, ha már kidolgozott, pontos, folyamatos programunk van, amihez lehet csatlakozni; az eseti tevékenységnél ez még nem jellemző.”
Orsolyának tehát nagy vágya volt a projekt, azonban úgy véli, hogy még nem tartanak ott, ahol kellene – ez utóbbihoz egy alapítványt kellene létrehozni, amely hosszútávon is összefogná az egész programot.
„Fontos lenne a jövőben ez a keretháttér, mert összességében a program jelenleg nem hozza azokat az eredményeket, amiket elképzeltem – mondta Orsolya. – Az alapítvány egy civil szervezettel közösen összefoghatja a tevékenységünket és kiterjedhetne az edukációs program; persze sok pénz is kell ehhez. Kaposváron egyébként működik a Roxínház Alapítvány, amelynek fő tevékenysége a színházi előadások tartása, nekünk pedig célunk egy olyan alapítvánnyal együtt dolgozni, ahol gyerekek tanítanak gyerekeket.”
A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!
