Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj
le semmi fontosról!
A 2026-os évben is vonzó befektetési célpontokat kínál a nemzetközi piac, persze a kockázatokkal és bizonytalanságokkal továbbra is számolni kell. Több tematikus területen is olyan fundamentális folyamatok láthatók, amelyek attraktív lehetőségeket kínálhatnak a befektetők számára - derül ki a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H Értékpapír összeállításából, amely iránytűt kínál az idei évre. A nemesfémek értékmegőrző szerepe, a mesterséges intelligenciához és felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódó technológiai trendek, az energia- és hálózati infrastruktúra fejlesztései, valamint a globális piacokon megfigyelhető szelektív felülteljesítési mintázatok egyaránt meghatározhatják a befektetési döntéseket 2026-ban.
A 2026-os év a nemzetközi piacokon várhatóan továbbra is kockázatokkal és bizonytalanságokkal indul. A befektetők egyszerre szembesülnek volatilis árfolyammozgásokkal, eltérő gazdasági pályákkal és a monetáris politikai döntések hatásaival. Ugyanakkor fontos látni: a bizonytalanság nem feltétlenül a lehetőségek hiányát jelenti. Sokkal inkább azt, hogy a hozamkilátások nem egyenletesen oszlanak el – 2026-ban is azok a témák és szektorok kerülhetnek előtérbe, ahol a hosszabb távú fundamentumok erősek, és a befektetői érdeklődés tartósan fennmaradhat.
„Összességében 2025-ben is kedvező évet zártak a részvénypiacok, így az évtized a 2022-es évet leszámítva eddig szintén igen erősen alakul. 2026 január elején így a tavalyi évhez hasonlóan most is magasan van a léc, de a részvénypiaci kilátásokat hasonlóan az egy évvel ezelőtti állapothoz most sem értékeljük negatívnak.” – írta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője. A kedvező trendek fennmaradása tehát továbbra is hátszelet adhat a szélesebb körű nemzetközi részvénypiacoknak, miközben egyes szektorok, tematikák és sztorik kiemelt szerephez juthatnak az idei évben.
Az arany az elmúlt időszakban rendkívül erős teljesítményt nyújtott és több egymást követő erős év után természetes, hogy rövidebb távon nő a korrekció esélye. Ugyanakkor a nemesfémek mögött számos olyan hajtóerő is kirajzolódik, amely 2026-ban is vonzóvá teheti őket. A tartósan „magasabb inflációs korszak” érzete, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazítási ciklusa mellett az a befektetői igény is ide sorolható, hogy a portfóliók diverzifikációja erősödjön, mind támogató tényezőként jelenik meg. Az ezüst esetében az ipari felhasználás és a technológiai változásokhoz való kötődés külön támaszt adhat, ugyanakkor a nemesfémeknél 2026 elején érdemes számolni azzal is, hogy a jelentős emelkedések nyomán a volatilitás tartósan magasabb maradhat.
Az elmúlt évek meghatározó részvénypiaci sztorijai közé tartoztak a vezető amerikai technológiai vállalatok. A tapasztalatok alapján a kép 2026-ban sem egységes: egyes szereplők erősebben teljesíthetnek, mások inkább hullámzóbb pályán mozoghatnak. A lényeg azonban, hogy a szektor fundamentumai összességében erősek maradtak, és az árfolyamemelkedések mögött több esetben a nyereségek javulása is szerepet játszott. Szintén meghatározta az utóbbi időszakot a mesterséges intelligencia (AI), mint befektetési sztori. Az ahhoz kapcsolódó fejlesztések és az ezekből fakadó üzleti lehetőségek 2026-ban is kulcsfontosságúak lehetnek. Nagy kérdés, hogy az AI-megoldások mennyire gyorsan és milyen üzleti modellek mentén termelnek fenntartható bevételt. A nagy technológiai cégek előnye lehet, hogy erős tőkepozíciójuk miatt a fejlesztési ciklusokat hosszabb ideig tudják finanszírozni és a különböző próbálkozások kockázata is enyhül, ha nagy cégcsoportokról van szó. A felhőszektor 2026-ban is a középpontban maradhat, mert az AI-modellek fejlesztése és futtatása számítási kapacitást és adattárolást igényel – méghozzá egyre nagyobb mértékben. A K&H Értékpapír elemzői úgy látják, hogy az utóbbi területen a fő kockázat az, hogy gyengébb gazdasági környezetben a vállalatok visszafoghatják IT-kiadásaikat, illetve a befektetők élénken figyelik az AI-beruházások megtérülését és a tőkekiadások alakulását. Ugyanakkor a digitalizáció és az AI által hajtott kereslet 2026-ban is erős fundamentális hátteret adhat a szektornak.
Bár az elektromos hálózatokhoz és energetikai infrastruktúrához kapcsolódó befektetések kevésbé „hangosak”, de hosszú távon meghatározó célpontot jelenthetnek. Hiszen az AI terjedése nemcsak a technológiai cégeknél jelenik meg, hanem az infrastruktúra oldalán is: az adatközpontok villamosenergia-igénye érdemben emelkedhet, miközben a megújuló energiaforrások arányának növekedése rugalmasabb, fejlettebb hálózatokat kíván. Ez a kettő együtt azt jelenti, hogy az elektromos hálózatok fejlesztése 2026-ban is stabil, hosszabb távon értelmezhető befektetési témává válhat.
A 2026-os év a nemzetközi piacokon várhatóan továbbra is kockázatokkal és bizonytalanságokkal indul. A befektetők egyszerre szembesülnek volatilis árfolyammozgásokkal, eltérő gazdasági pályákkal és a monetáris politikai döntések hatásaival. Ugyanakkor fontos látni: a bizonytalanság nem feltétlenül a lehetőségek hiányát jelenti. Sokkal inkább azt, hogy a hozamkilátások nem egyenletesen oszlanak el – 2026-ban is azok a témák és szektorok kerülhetnek előtérbe, ahol a hosszabb távú fundamentumok erősek, és a befektetői érdeklődés tartósan fennmaradhat.
„Összességében 2025-ben is kedvező évet zártak a részvénypiacok, így az évtized a 2022-es évet leszámítva eddig szintén igen erősen alakul. 2026 január elején így a tavalyi évhez hasonlóan most is magasan van a léc, de a részvénypiaci kilátásokat hasonlóan az egy évvel ezelőtti állapothoz most sem értékeljük negatívnak.” – írta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője. A kedvező trendek fennmaradása tehát továbbra is hátszelet adhat a szélesebb körű nemzetközi részvénypiacoknak, miközben egyes szektorok, tematikák és sztorik kiemelt szerephez juthatnak az idei évben.
Az arany az elmúlt időszakban rendkívül erős teljesítményt nyújtott és több egymást követő erős év után természetes, hogy rövidebb távon nő a korrekció esélye. Ugyanakkor a nemesfémek mögött számos olyan hajtóerő is kirajzolódik, amely 2026-ban is vonzóvá teheti őket. A tartósan „magasabb inflációs korszak” érzete, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris lazítási ciklusa mellett az a befektetői igény is ide sorolható, hogy a portfóliók diverzifikációja erősödjön, mind támogató tényezőként jelenik meg. Az ezüst esetében az ipari felhasználás és a technológiai változásokhoz való kötődés külön támaszt adhat, ugyanakkor a nemesfémeknél 2026 elején érdemes számolni azzal is, hogy a jelentős emelkedések nyomán a volatilitás tartósan magasabb maradhat.
Az elmúlt évek meghatározó részvénypiaci sztorijai közé tartoztak a vezető amerikai technológiai vállalatok. A tapasztalatok alapján a kép 2026-ban sem egységes: egyes szereplők erősebben teljesíthetnek, mások inkább hullámzóbb pályán mozoghatnak. A lényeg azonban, hogy a szektor fundamentumai összességében erősek maradtak, és az árfolyamemelkedések mögött több esetben a nyereségek javulása is szerepet játszott. Szintén meghatározta az utóbbi időszakot a mesterséges intelligencia (AI), mint befektetési sztori. Az ahhoz kapcsolódó fejlesztések és az ezekből fakadó üzleti lehetőségek 2026-ban is kulcsfontosságúak lehetnek. Nagy kérdés, hogy az AI-megoldások mennyire gyorsan és milyen üzleti modellek mentén termelnek fenntartható bevételt. A nagy technológiai cégek előnye lehet, hogy erős tőkepozíciójuk miatt a fejlesztési ciklusokat hosszabb ideig tudják finanszírozni és a különböző próbálkozások kockázata is enyhül, ha nagy cégcsoportokról van szó. A felhőszektor 2026-ban is a középpontban maradhat, mert az AI-modellek fejlesztése és futtatása számítási kapacitást és adattárolást igényel – méghozzá egyre nagyobb mértékben. A K&H Értékpapír elemzői úgy látják, hogy az utóbbi területen a fő kockázat az, hogy gyengébb gazdasági környezetben a vállalatok visszafoghatják IT-kiadásaikat, illetve a befektetők élénken figyelik az AI-beruházások megtérülését és a tőkekiadások alakulását. Ugyanakkor a digitalizáció és az AI által hajtott kereslet 2026-ban is erős fundamentális hátteret adhat a szektornak.
Bár az elektromos hálózatokhoz és energetikai infrastruktúrához kapcsolódó befektetések kevésbé „hangosak”, de hosszú távon meghatározó célpontot jelenthetnek. Hiszen az AI terjedése nemcsak a technológiai cégeknél jelenik meg, hanem az infrastruktúra oldalán is: az adatközpontok villamosenergia-igénye érdemben emelkedhet, miközben a megújuló energiaforrások arányának növekedése rugalmasabb, fejlettebb hálózatokat kíván. Ez a kettő együtt azt jelenti, hogy az elektromos hálózatok fejlesztése 2026-ban is stabil, hosszabb távon értelmezhető befektetési témává válhat.
