Kreatív megoldásokkal jelentkeztek a diákok a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a Samsung és az EdisonKids kihívására az ország szinte minden pontjáról. A döntőben a három fővárosi csapat mellett, Bács-Kiskun, Baranya, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből érkező fiatalok mérkőznek meg egymással. A 12 és 18 év közötti versenyzők újító ötletei rendkívül széles skálán mozognak. A jövő oktatását reformálók a robotikára, a gamifikációra, az értékelés és a pályaválasztás digitalizációjára helyezik a hangsúlyt. A fenntarthatóságért küzdő fiatalok az újrahasználat (upcycling) és az alternatív élelmiszerek kérdését boncolgatják, míg a közösség kategóriában nevezők egy, a speciális nevelési igényű diákok segítését célzó mentorhálózaton, illetve egy önkénteseket toborzó online platformon dolgoznak.

„Diákként én biztosan egy egészségügyi szenzorral kapcsolatos pályázattal jelentkeznék, pontosabban egy olyan felhőalapú szolgáltatás elképzelésével, ami segítene jobb életmódbeli döntéseket hozni az egészséges életmódra vágyó pácienseknek" – élte bele magát Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, a kezdeményezés fővédnöke a nevezők helyzetébe. "Azt vetném fel, hogy már rengeteg technológia képes adatot mérni, és ezekhez végre a páciensek is hozzájutnak, de hogy mit kezdenek vele, az az igazi kihívás. Erre keresnék lehetséges megoldásokat.”

A legjobb megoldások megtalálásához elengedhetetlen a jó kérdésfeltevés, az aktuális trendek ismerete, a kritikus gondolkodás, valamint a külvilághoz alkalmazkodás és a rugalmasság. A diákokat a kihívás során az ötletek fejlesztésében online kalauzoló Biás Csongor, a Startup Hungary vezetője, arra figyelmezteti a résztvevőket: ne az ötletbe, hanem a problémába szeressenek bele. 

„Nem tudom, hogy pontosan mivel pályáznék ma diákként, de abban szinte biztos vagyok, hogy az eredeti ötlet már a verseny alatt formálódna vagy akár teljesen át is alakulna" – gondolkodott el Biás Csongor, hozzátéve, hogy a rengeteg startup nem az eredeti, induló ötletével válik sikeressé. "Az ilyen programok épp arra jók, hogy a résztvevők elsajátítsák annak az eszköztárát, hogy hogyan tudják az innovatív ötletüket valós felhasználói igényekre szabni a piaci visszajelzések alapján.”

Tomaj Zsófi, fenntarthatósági szakértő, körforgásban podcast co-hostja úgy vélekedik, a jó megoldás nem biztos, hogy csak egy problémára nyújt választ. „Diákként én olyan ötletet keresnék, amely egyben épít közösséget és ad megoldási javaslatot egy konkrét problémára. Egy, a saját korosztályomat érintő kérdéskörre fókuszálnék, beleszőve olyan kérdéseket, mint az inkluzivitás, egymás el- és befogadása vagy a tolerancia.” 

A nyolc kiválasztott csapat az online kurzusok után április 22-én élőben is találkozott, ahol a döntőbe jutás megünneplése mellett megismerték mentoraikat, valamint a Momentán Társulat segítségével gyakorolhatták a jó előadásmód és a sikeres pitch technikáit. A diákok a döntőig újabb online jövőtervező workshopokon vesznek részt, ahol Biás Csongor és Balogh Petya, befektető segítségével elmélyedhetnek a vállalkozás építés alapjaiban, valamint a design thinking módszertanát követve prototípust hoznak létre és tesztelnek. Az utolsó fordulóban további szakmai segítséget is igénybe vehetnek a csapatok: a Samsung és az EdisonKids által delegált mentorok támogatják őket, velük együtt felkészülnek a június 3-i döntőre és közösen dolgoznak velük az ötleteik megvalósításán. 

„A jó ötletek közül a legjobbakat kiválasztani a zsűrinek is kihívást jelent. Nemcsak a jelentkezők száma nő évről-évre, hanem egyre több izgalmas projekttel is találkozunk, amelyek megreformálhatják az oktatási rendszert, növelhetik az elfogadást vagy éppen alternatív megoldásokat nyújtanak az újrahasznosításra" – mondta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. "A Samsungnál szaktudással, szolgáltatásokkal, valamint eszközökkel támogatjuk a nagyratörő tervek megvalósítását, hiszen vállalatunknál nap mint nap testközelből tapasztaljuk, ahogy a technológia elősegítheti a világ fejlődését és változását.” 

A versenyzők számára még egy hónap áll rendelkezésre, hogy az ötletekből megvalósítható és fenntartható üzleti tervet készítsenek a szakértők segítségével, majd ezt kreatívan, lényegre törően és meggyőzően adják elő a zsűrinek. A prezentációkat négy szempont alapján pontozzák, ezek az eredetiség, a megalapozottság, a megvalósíthatóság és a csapatszellem. A problémafelvetés és a javasolt megoldás újszerűsége mellett a kutatómunka alapossága és a kivitelezés hozhat értékes pontokat a csapatoknak, de a győzelemhez elengedhetetlen, hogy a tagok közötti összhang is meglegyen.