Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. „Mindkét tényadat meghaladja a várakozásunkat, mivel 4 százalék alatti éves tempóra számítottunk, márciushoz képest pedig csökkenésre. Összességében a szolgáltatások díjai, a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és a távolsági utazások ára húzta felfelé az inflációt. Utóbbi két tétel okozta az igazi meglepetést a friss adatokban” - mondta Németh Dávid, a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H vezető elemzője.

A változékony árú élelmiszerek és energia, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció a fő mutatóhoz hasonlóan lassult, 5 százalékos lett. Ugyanakkor a szakember szerint ez még mindig magas szintet jelent és inflációs nyomásra utal.

„Az élelmiszerek árának alakulása vegyes képet mutat. Bár éves szinten az átlagot meghaladó, 5 százalékos emelkedést mutattak, ám márciushoz képest 1,3 százalékkal csökkentek. Ebben a havi mérséklődésben az árrésplafonok fontos szerepet töltöttek be, de bizonytalanságot okoz, hogy egyelőre nem tudni, meddig maradnak érvényben. Ráadásul, ha a beszerzési árak emelkedni fognak a következő hónapokban például a kedvező időjárás miatt, az is fűtheti az élelmiszer-inflációt” – tette hozzá. Emellett a május közepén bevezetésre kerülő újabb árrésplafon, amely a drogériaüzletekre vonatkozik, mérsékelni fogja az infláció ütemét. Kérdés, hogy a többi bolt mennyivel csökkenti majd az érintett termékek árát. A teljes inflációs mutató nagy valószínűség szerint 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti ez az intézkedés, amíg érvényben van.

Németh Dávid szerint a mostani helyzet alapján az év végére 4 százalék körüli inflációval lehet számolni. Éves átlagban pedig kicsivel 4,5 százalék alatt lehet a mutató. Ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent a nemzetközi kereskedelmi háború mellett az várhatóan élénkülő belső kereslet.