A felmérés történetében, vagyis az elmúlt 11 évben nem volt jellemző a magyar nagyvállalatokra, hogy ennyire visszafogták volna a fejlesztési célú beruházásaikat, mint most. A legnagyobb hazai cégek gazdasági várakozásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index 2025 első negyedévében beruházási hajlandóságot vizsgáló mutatója változatlan maradt az azt megelőző három hónaphoz képest: továbbra is csak a nagyok kevesebb mint egyharmada (29%) tervez ilyen jellegű kiadásokkal a következő egy év során.

„A beruházási hajlandóság ilyen mértékű hiánya némi aggodalomra adhat okot a gazdasági növekedés beindítását illetően, hiszen az ország legnagyobb cégeiről van szó, az ő vásárlóerejük nagyban hozzájárul a fogyasztás felpörgetéséhez. Remélhetőleg a közeljövőben megemelkedhet a hajlandóság a cégvezetőkben, főleg, ha az exportra való kilátásai stabilizálódni tudnak. Ugyanakkor biztosan sokan lesznek olyanok, akik egyelőre inkább kivárnak és a biztonsági tartalékok felduzzasztására koncentrálnak a fejlesztésekkel szemben. Mindazonáltal, nehezítő tényező számukra, hogy hatékonysági átalakulásokra kényszerülnek, optimalizálniuk kell működésüket a nagyobb árbevétel és profit reményében, s csak ezt követően fognak tudni érdemben ráfordulni a beruházásokra” – fogalmazott az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

A beruházások volumenében is történt némi átrendeződés: a legtöbb cégvezető stagnálásra rendezkedett be, tízből kilenc válaszadó gondolkodik így. Ugyanakkor némi pozitívum, hogy rekord alacsony a csökkenő fejlesztési volumennel kalkulálók aránya, mindössze 2 százalékuk vélekedik így, utoljára 2021 őszén voltak hasonlóan alacsony értékek. Ezzel szemben minden tizedik vállalkozásnál emelkedő fejlesztési kiadásokkal számolnak. Szektor szerint nézve a cégeket, a kivárás leginkább az ipari cégekre jellemző, míg a legoptimistábbak a szolgáltatók – náluk közel minden ötödik vezető kalkulál több beruházással a következő egy évben.

A két legnépszerűbb fejlesztési irány továbbra is a technológiai fejlesztések, illetve a kapacitások bővítése – előbbit minden ötödik fejlesztéssel számoló vezető említette, míg az utóbbit minden tizedik tervezi.