Az elmúlt évekhez hasonlóan az élhetőségi rangsort idén is Budapest vezeti, amit a Debreceni járás követ. A lista harmadik helyére a Pannonhalmi járás került, a negyedik helyezett pedig a tavalyi hetedik Budakeszi járás lett. Az élmezőnyben szerepel még a Pilisvörösvári, a Bácsalmási, a Dunakeszi és a Veszprémi járás is, és 2022 után visszakerült az első tízbe a Kisbéri és az Érdi járás. Az elemzés szerint Budapest összesített pontszáma idén is kiugró, ugyanakkor a többi járás esetén már csak igen kis eltérések figyelhetők meg az élen: a Debreceni járás kevesebb mint négy ponttal múlta felül az Érdit. A Győri járás idén a tizenegyedik, Pécs és környéke a tizenharmadik, míg a Szegedi járás a tizennegyedik lett.

A különböző vizsgált tényezők alapján összeállított élhetőségi pontszámok szerinti első 10 járás Magyarországon. (Forrás: MBH Index-számítás. A felsorolt mutatókat a szakértők további részmutatók alapján állították össze. A részmutatókból állandó súlyok alapján generálódnak az egyes főmutatók összpontszámai, amelyeket aztán egy 0-tól 100-ig terjedő skálára helyezve határozhatók meg a vizsgált tényezők alapján felálló sorrendek.)

A régiós különbségek megmaradtak

A vizsgált szempontok alapján az ország északkeleti régiójában található járások rendelkeznek a legalacsonyabb értékkel, míg délen, a főváros környékén és északnyugaton több magasabb pontszámú járás található.

Az oktatás területén az élen Budapest, illetve az ország nyugati és déli részei szerepelnek jobb eredménnyel, míg az északi és a keleti területeken jellemzően a nagyobb városok kaptak magasabb pontszámot. Az egészségügyi mutatót nézve az első három helyezett sorrendje nem változott tavalyhoz képest: Budapest az első, majd a Pécsi és a Gyulai járás következik. Az egészségügyi pontszámok összességében az ország déli járásaiban számítanak erősebbnek. A kultúra területén elsősorban a nagyvárosok, Budapest, a Debreceni, a Szegedi és a Pécsi járások kínálják a legtöbb lehetőséget, valamint a Balaton környéki helyszínek bizonyulnak kedvezőnek.

A munkaerőpiaci lehetőségeket illetően viszonylag nagy különbség mutatkozik Magyarország egyes részei között. Az északnyugati régiók és Budapest a déli és a keleti országrészekhez képest egyértelműen magasabb pontszámokkal bírnak. A legkevésbé megfizethető járások között sem volt jelentős változás tavalyhoz képest, a lista végén ismét a Balaton környéki − a jövedelmekhez képest magas lakásárakkal szembesülő − járások állnak, és Budapest ezúttal is a lista utolsó tíz helyezettje között végzett. Mint az élhetőséget befolyásoló további fontos tényező, a bűnözési statisztikák tekintetében pedig továbbra is nagyobb városok szerepelnek rosszabbul.

Az élhetőségi pontszámok Magyarország különböző járásaiban (maximum=100; Forrás: MBH Index számítás)

A vármegyeszékhelyek élén továbbra is Budapest, Veszprém és Pécs

Ahogy az országos listán, úgy a vármegyeszékhelyek között is Budapest áll az élen az élhetőségi rangsorban. Az első négy helyezett sorrendje ugyanakkor nem változott tavalyhoz képest, Veszprém szerepel a második, Pécs pedig a harmadik helyen, míg a negyedik legmagasabb pontszámot Győr tudja magáénak. Az élmezőnyben szerepel még Szekszárd, Székesfehérvár, Szombathely, illetve Szeged, Debrecen és Zalaegerszeg is. A vármegyeszékhelyek tekintetében is igaz, hogy a főváros a részmutatók többségében jó helyezést ért el, az oktatási mutatóban és a munkaerőpiaci lehetőségek terén azonban Győr magasabb pontszámot kapott. Budapest megfizethetőségi pontszáma a megyeszékhelyek között is gyengének számít, illetve az idén is elmondható, hogy a bűnözési helyzet a fővárosban élők számára mérsékelten nagy kockázatot jelent, 17. helyezéssel a listán. A legmegfizethetőbbnek az idén is magasan Salgótarján bizonyult, amelyet erősen lemaradva követ Miskolc és Békéscsaba. Az egészségügyi mutatót nézve a legjobb eredménnyel Pécs zárt, amelyet Miskolc és Veszprém követ.

A különböző vizsgált tényezők alapján összeállított élhetőségi pontszámok a magyar megyeszékhelyeken (Forrás: MBH Index számítás)

Az MBH Jelzálogbank negyedik alkalommal készítette el élhetőségi kutatását, amely arra irányul, hogy a lakáspiaci keresletet befolyásoló tényezőket vizsgáljon Magyarország különböző területein. A kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson azokról a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontokról, amelyek hozzájárulnak egy-egy térség vonzerejéhez. Ennek keretében veszi figyelembe az oktatási lehetőségeket, az egészségügyi ellátást, a kultúrához való hozzáférést, a munkaerőpiaci adottságokat, a bűnözési statisztikákat, valamint a vásárlási lehetőségeket is.

„A tavalyi keresletcsökkenés után idén élénkülés látszik a lakáspiacon. A javuló gazdasági kilátások, illetve a mérséklődő kamatszintek lehetővé tehetik, hogy többen döntsenek a lakásvásárlás mellett. 2024 első három hónapjában, negyedéves alapon nominálisan 2,7 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévi 1,5 százalékos emelkedést követően, az év hátralévő részében a lakásárak további emelkedésére számítunk. 2024-ben országos szinten a hitelfelvevő családok száma elérheti a 12 ezret” – mondta Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője.

Az MBH Bankcsoport célja, hogy ügyfeleinek az ország bármely pontján magas színvonalú, személyre szabott ajánlatokat nyújtson. A kutatás eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy szolgáltatásait még inkább a helyi igényekhez tudja igazítani, legyen szó hitelnyújtásról, befektetési lehetőségekről vagy lakásvásárlási tanácsadásról.