Felfelé tartanak a fizetések Magyarországon. Februárban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresetek összege 403 ezer forint volt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az inflációs hatást is magában foglaló, a lakosság vásárlóerejét alapvetően meghatározó reálbérek idén januárban 10,4, februárban pedig 9,9 százalékos emelkedést mutattak az előző év azonos hónapjához képest. Ez fordulatot jelent, hiszen a múlt évben negatív tartományban volt a reálbérmutató, azaz az infláció meghaladta a béremelkedés mértékét.

Mire számítanak a fiatalok?

A hivatalos adatok szerint tehát kedvezően alakulnak a reálbérek országos szinten az összes foglalkoztatottra nézve. Közben a fiatalok is derűlátónak mondhatóak a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H ifjúsági index felmérésének első negyedéves eredményei szerint. A kutatásból kiderül, hogy a 19-29 éves dolgozó fiatalok 52 százaléka az inflációt meghaladó emelkedést vár, és csak 22 százalékuk számít attól elmaradó szintű növekedésre.

Összességében a többség, az érintettek 74 százaléka vár tehát emelkedést. Ez az eredmény a felmérés 2013 óta íródó történetében a legjobbak közé tartozik, bár nem rekord: a csúcsérték éppen nemrég, 2023 második negyedévében született, akkor 80 százalékos volt a fizetésemelésre számítók aránya.

Mindenesetre az idei első negyedévben született felmérés alapján számítani lehet arra, hogy a dolgozó fiatalok többségének a vásárlóereje a korábbinál alacsonyabb inflációnak és a béremelkedésnek köszönhetően fokozódni fog. Ezáltal növekedhet a fogyasztásuk, a bővülő anyagi mozgástér pedig az alacsonyabb kamatszintekkel párosulva a hitelfelvételi kedvüket is növelheti

Némiképp árnyalja az összképet, hogy a dolgozó fiataloknak több mint az ötöde - 22 százaléka - a teljes gazdaságban látható fizetésemelkedések ellenére azzal számol, hogy nem fog változni a jelenlegi nettó keresete. A pesszimisták 4 százalékos aránya azonban lényegében marginálisnak mondható: a kutatás hosszú távú eredményeit nézve ennél voltak jóval magasabb arányok is, 2013-ban és 2019 végén például a fiatalok tizede tartozott a borúlátók közé. Emellett akadtak olyan negyedévek is - például 2017 végén, illetve 2022 és 2023 második negyedévében -, amikor mindössze 2-3 százalékot tett ki az alacsonyabb bérre számítók aránya. Mindehhez hozzájárul az is, hogy az SZJA mentességet biztosító 25 éves életkort betöltők nettó jövedelme 26 éves korukra valóban csökkenni fog.