Az utóbbi időszakban fókuszba kerültek a megtakarítások. A tavalyelőtti extrém infláció miatt sokan vészüzemmódra kapcsoltak – azaz számos háztartás kénytelen volt hozzányúlni a korábban felhalmozott tartalékaihoz -, ám a múlt év már kedvezőbben alakult, hiszen a lelassuló infláció és az átlagfizetések emelkedése pozitív tartományba húzta a reálbéreket, így megindulhatott a tartalékok feltöltése.

A Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H legfrissebb ifjúsági indexe azt vizsgálta, hogy a 19-29 évesek – dolgozók, diákok és más inaktívak – közül mennyien rendelkeznek tartalékkal, annak mekkora az összege, valamint, hogy mennyi időre elég a megspórolt összeg. Az eredmények felemásnak mondhatóak.

A kutatás szerint sok fiatalnak egyáltalán nincs megtakarítása, arányuk 43 százalékot tett ki a múlt év utolsó negyedévében. Ezzel szemben 57 százalékuk rendelkezik megspórolt pénzzel, de ezen belül nagy a szórás: 17 százalékuk kevesebb mint 100 ezer forintról számolt be, 11 százalékuk 100-249 ezer forintról beszélt.

A fiatalok kevesebb mint negyede, konkrétan 23 százaléka tud felmutatni 500 ezer forintnál nagyobb összeget, míg 9 százalékuk nyilatkozott 2 millió forint feletti tételről. Ha a számításba nulla forinttal belevesszük a félretett pénzzel nem rendelkezőket, akkor 669 ezer forintos átlagos megtakarítási összeget kapunk.

A megtakarítások alakulása alapján nem meglepetés az, hogy sok fiatal viszonylag rövid ideig tudna megélni a megspórolt pénzből, ha esetleg nem lenne bevétele. A kutatás szerint jövedelem nélkül még a megtakarítással rendelkezők 34 százaléka is mindössze egy hónapig tudna megélni, 23 százalékuk maximum három hónappal számolhat, 17 százalékuknál ugyanez az időtáv legfeljebb hat hónap lehet – tehát a többség fél évnél tovább semmiképp sem tudna megélni bevétel hiányában. A másik oldalt képviseli az a 10-10 százalék, akik legfeljebb 1 évig vagy több mint 1 évig tudnák finanszírozni az életüket.

Ebből következik, hogy még a takarékoskodó fiataloknak is mindössze 37 százaléka „lát” három hónapnál távolabbra. Ez hibahatáron belüli emelkedést jelent a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 35 százalékhoz képest, jóval elmarad viszont a tavalyi második negyedévben mért 44 százalékos szinttől.

A felmérés több mint tízéves – 2012 végétől indult – történetében átlagosan a fiatalok valamivel több mint 34 százalékának volt három hónapnál nagyobb időtávra elegendő tartaléka. A csúcsérték 47 százalékos volt, ez az eredmény 2016 végén született. A legalacsonyabb, 27 százalékos arány 2014 és 2021 elejét jellemezte.