Ma tette közzé a KSH az augusztusi fogyasztói inflációs adatokat. Az idei év nyolcadik hónapjában a fogyasztói árak stagnáltak az előző hónaphoz képest. Az éves inflációs ráta így csökkent: 3,4 százalékra a júliusi 4,1 százalékról. Az adat kellemes meglepetést okozott és elmaradt mind az általunk, mind az elemzői konszenzus által várt értéktől. Augusztusban a tavalyi második félév egyetlen kedvező bázisa is segítette a headline index csökkenését. A maginfláció enyhén lassult: 4,6 százalékra mérséklődött éves szinten augusztusban. 

Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak összességében stagnáltak a megelőző hónaphoz viszonyítva. Legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árcsökkenése húzta le a teljes havi árindexet. Ezúttal a szolgáltatások 0,4 százalékos havi árnövekménye is visszafogottnak mondható.

Mindent egybevetve továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség. A bázishatás az év hátralévő részében meglehetősen kedvezőtlen. Rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre az ősz folyamában. Ezenkívül a júniusban bejelentett, bankoláshoz köthető többletterhek is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban. Összességében az év hátralévő részében zömmel 4% körüli, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. A bázis meglehetősen kedvezőtlen lesz, főként az utolsó negyedévben, így ekkor ismét kiléphet a főszám a jegybanki toleranciasávból. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is csak 2025 második felében térhet vissza az infláció. 

A kedvező adat kapcsán – mint mindig – felmerülhet, hogy a jegybank lazább lehetne a tervezettnél a következő ülés alkalmával, ugyanakkor az összkép alapján ez igencsak kerülendő. A mérsékelt olajárak visszafoghatják a headline értéket a következő hónapokban is, de a maginfláció magas értéke figyelmeztető az alapfolyamatokra nézve. Június után július-augusztusban is negatív lehetett a folyó fizetési mérleg egyenlege, ami a tavasszal megszokotthoz képest gyengélkedő külső egyensúlyra utal. Harmadrészt a magyar gazdaság kockázati megítélése is érdemben romlott az elmúlt napokban, ami továbbra is fokozottan óvatosságot igényel.