A kutatásban kilenc olyan országban vizsgálták a lakosság szubjektív pénzügyi helyzetét, ahol a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata az International Personal Finance (IPF) jelen van. A felmérésben Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Ausztrália és Mexikó vett részt - írja az MTI. A közlemény szerint a magyarok 78 százaléka tudott valamekkora összeget megtakarítani 2021-ben szemben a megelőző évi 67 százalékkal, 21 százalék állította, hogy anyagi helyzete ezt nem tette lehetővé, 2020-ban a mutató még 27 százalék volt.

Az első járvány-sújtotta évben a válaszadók mindössze 10 százaléka állította, hogy havi szinten nagy vagy számottevő összeget tudott megtakarítani, 2021-ben ez az arány 17 százalékra ugrott.

Jellemző, hogy az 55 év feletti magyar megkérdezettek körében a legalacsonyabb, 7 százalék azok aránya, akik számottevő vagy jelentős összeget tudtak félretenni, miközben minden negyedik 18-34 év közötti fiatal képes volt erre. Az 55 év feletti válaszadók 30 százaléka állította, hogy egyetlen fillért sem tud hó végén félretenni - írják a közleményben.

Érdemes figyelni arra, hogy eltérés mutatkozik a megtakarítások gyakorisága és mikéntje között is, a 2020. évi 10 százalékról 2021-ben 15 százalékra nőtt azon magyarok aránya, akik állításuk szerint fix összeget tesznek félre minden hó végén. Ez a fajta tudatosság főként a 35-44 éves korosztályra jellemző, 21 százalékuk havi gyakorisággal, de változó összeget takarított meg, és nagyjából minden harmadik válaszadó tudott valamekkora összeget, de nem rendszeresen megspórolni az elmúlt 12 hónapban.

A kutatásból kiderült, hogy a magyar válaszadók 40 százaléka legalább fél évig tudná finanszírozni magát, ha hirtelen elveszítené jövedelemforrását, munkahelyét, 23 százalékuk azonban nem rendelkezik semmilyen pénzügyi tartalékkal, szemben a 2020-as 19 százalékkal.

Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója hangsúlyozta, az idősebb korosztályok anyagi helyzetének javulása jóval elmarad a fiatalok és a középkorúak helyzetétől, amit a megtakarítási képességek közötti jelentős eltérések is jeleznek.

A vizsgált európai országok közül a csehek és az észtek állnak a legjobban anyagilag a saját bevallásuk szerint, az előbbiek közül minden második, utóbbiak közül minden harmadik tudott számottevő vagy jelentős összeget félretenni.