A Lenovo közzétette első Think Reportját, amelyben kritikai szempontok mentén vizsgálja, hogyan befolyásolják a mai társadalmi kihívások a globális termelékenységet és viselkedést. A jelentés szerint napjainkban a gondolkodás gátolt, és a válaszadók saját bevallása szerint világszerte naponta nagyjából két óra termelékenységveszteséget jelent az, hogy képtelenek céltudatosan gondolkodni. Ennek oka elsősorban a kiégés, a stressz és a mentális fáradtság, amelyet az elmúlt két év óriási társadalmi változásai miatt tapasztalnak. 

Az időszerű jelentés – amely több mint 5700 embert kérdezett meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Japánban – a Lenovo ThinkPad 30. évfordulója alkalmából készült. A vizsgálat célja az volt, hogy a “valódi gondolkodás” fontosságára hívják fel a munkavállalók figyelmét, és lehetővé tegyék, hogy a munkaerő intelligensebben, együttműködőbben – és kevésbé zavaróan – használja a technológiát annak érdekében, hogy az ne vonja el a figyelmet az élet megélésétől és a boldogulástól.  

“Megdöbbentő látni, hogy az emberek világszerte úgy érzik, hogy a társadalmi fejlődés veszélyben van a valódi gondolkodás hiánya miatt. A megkérdezettek 80%-a úgy véli, hogy társadalmi szinten a gondolkodás új forradalmára van szükségünk” – nyilatkozta Emily Ketchen, a Lenovo Intelligens Eszközök Csoportjának alelnöke és marketingigazgatója. “A ThinkPad 30. évfordulójának ünneplése egy fordulópontot kínál annak újraértékelésére, hogy az emberközpontú technológia hogyan katalizálhatja a jobb gondolkodást az életünk minden területén – az otthontól a munkahelyen át az iskoláig és még sok más területen.”

A gondolkodási rés

A válaszadók nagyrészt úgy érzik, hogy az elmúlt néhány év külső eseményei (pl. a COVID-19, a gazdasági zavarok stb.) hozzájárulnak a figyelemeltereléshez, a multitasking terjedéséhez és a fáradtsághoz, ami tovább rontja a gondolkodásuk minőségét.

• A válaszadók mindössze 34%-a mondta, hogy gondolkodási idejének “teljes” vagy “legnagyobb részét” tiszta, mély és produktív gondolkodással tölti.
• Az informatikai döntéshozók 75%-a világszerte azt állítja, hogy kollégáiknak “nagyon” vagy “valamennyire” gondot okoz a tiszta és produktív gondolkodás.
• A megkérdezettek 64%-a úgy érzi, hogy a gyakorlatias vagy “túlélési” gondolkodásra támaszkodik, és a gyors gondolkodás és a többfeladatú gondolkodás képessége “rendkívül” vagy “nagyon” fontos – ez azonban az innovatív és cselekvőképes gondolkodás hiányát eredményezi, amely hatással lehet a fejlődésre.  

Ezzel párhuzamosan a válaszadók többsége úgy érzi, hogy a helyzet nem javul – előrejelzéseik szerint életük nem lesz könnyebb vagy kevésbé stresszes a következő néhány évben sem.

A gondolkodás ereje

A válaszadóknagy részének nehézséget okoz a jobb gondolkodás elérése, noha pozitív asszociációkat kapcsolnak a jobb gondolkodáshoz, és értik a magasabb rendű gondolkodással járó előnyöket.

• A válaszadók 65%-a úgy véli, hogy a tiszta, mély, produktív gondolkodás segít a jobb döntéshozatalban.
• Az Egyesült Államokban megkérdezettek 79%-a tartja a kritikus gondolkodást “rendkívül” vagy “nagyon” fontosnak.

Gondolkodási szokások

Miközben az emberek elismerik a jobb gondolkodás erejét, a produktív gondolkodás ideje régiónként nagyon eltérő és nem mindig igazodik a hagyományos “9-től 5-ig” munkanaphoz.

• A megkérdezett amerikaiak 37%-a, az Egyesült Királyságban pedig a válaszadók 24%-a a késő esti vagy kora reggeli órákat preferálja a produktív gondolkodásra.
• A japán válaszadók 25%-a a délelőtti órákat részesíti előnyben. Ezzel szemben a németek 35%-a esténként gondolkodik tisztábban.

A megkérdezettek mindenhol úgy vélik, hogy a jobb gondolkodáshoz a csendes környezet a legfontosabb – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a válaszadók szerint a zajszűrő technológiák a leghatékonyabbak az elmélyültebb gondolkodás elősegítésére.

Jobb gondolkodás a technológia segítségével

A válaszadók szerint a jobb gondolkodást a kommunikációs és együttműködési technológiák fejlődése segíti a leghasznosabban. Emellett a technológia célzottabb használatának megtanulása – beleértve bizonyos határok kijelölését, a zavaró tényezők korlátozását és az információáramlat csökkentését – szintén segíthet a jobb gondolkodási szokások kialakításában.

• A megkérdezett üzleti végfelhasználók 66%-a keres információt arról, hogy a technológia hogyan segíthet a tiszta, mély és produktív gondolkodásban. Emellett a lakosság egészéhez képest nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átértékeljék a technológiával való kapcsolatukat. Sokan például úgy érzik, hogy a feladatok egyszerűsítése segíthetne az egyéneknek a jobb gondolkodás elérésében.
• A németországi válaszadók 40%-a szeretné megtanulni a technológia célzottabb használatát.
• Az Egyesült Államokban a válaszadók 39%-a szabna határokat a technológia használatának, például egy hangszeren való játékra vagy edzésre szánt idő keretéig.

A megkérdezett informatikai döntéshozók túlnyomórészt optimisták azzal kapcsolatban, hogy munkatársaik milyen technológiához férnek hozzá, és hogy ezek hogyan teszik lehetővé a munkavállalók és a szervezetek számára a tiszta gondolkodást. Legyen szó a szoros határidők betartásáról, az üzleti gondolkodók találkozásáról vagy a feltalálás lehetőségéről – a megkérdezettek több mint 60%-a úgy véli, hogy a technológia segíti az egyének kritikus, reflektív, együttműködő, kiterjesztő/felfedező és/vagy új típusú gondolkodását.

Gondolkodás az emberiségért

Összességében a válaszadók szerint a jobb gondolkodásnak hosszú távú hatásai vannak. A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy a jobb gondolkodás kollektíven szolgálná az emberiség javát és közelebb vinné az emberiség és a társadalom előtt álló kihívások megoldásához.

• Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 62%-a, az Egyesült Királyságban 54%-a, Németországban pedig 52%-a gondolja azt, hogy társadalmunk kedvesebb lenne, ha több tiszta, mély és produktív gondolkodást folytatnánk. 

A teljes Think Report itt tekinthető meg.