A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban közbelépett, megváltoztatta az ország korábbi álláspontját és megmentette a jogszabályt.

A WWF EU, a BirdLife Europe, a ClientEarth és az EEB alkotta #RestoreNature koalíció szerint: „Ez a szavazás hatalmas győzelem az európai természet és a polgárok számára, akik már régóta azonnali cselekvést követelnek a természet riasztó hanyatlásának kezelése érdekében. Hosszú évek intenzív kampánya és számos hullámvölgy után örömmel tölt el bennünket, hogy ez a törvény valósággá vált – ez a nap a természet és a társadalom számára fordulópontként vonul be a történelembe." Hozzátették: "Végső soron a természet állapota helyreállhat, az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében.”

A természet-helyreállítási törvény értelmében az EU-tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni, például erdőket, gyepeket, vizesélőhelyeket, folyókat és tavakat. A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt, az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra. A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ennek azért van többek között természetvédelmi relevanciája, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszer-termelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.