2023 novemberében jelent meg a példátlan szakmai összefogással született Marketing Trendbook, melyben 147 meghatározó marketinges és üzleti döntéshozó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők több mint 420 oldalon. A Magyar Marketing Szövetség gondozásában megjelent hagyományteremtő kiadvány, mely digitális és nyomtatott formában is elérhető a trendbook.marketing.hu oldalon, a legfrissebb szakmai és üzleti trendeket mutatja be. A marketing.hu a következő hónapokban egyenként is feldolgozza a Marketing Trendbook tartalmait, melyek közül most a Sütő Ágnessel, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettesével készült interjút hoztuk el ízelítő gyanánt a kiadványból.

A bankszektor (közszolgálati) szerepe válságos időkben

A bankszektor szerepe bizonytalan időben még inkább felértékelődik, hiszen a stabilitás és bizalom megtartása érdekében gyorsan és eredményesen kell alkalmazkodni az új helyzetekhez. De hogyan is állunk a digitális fejlődésben, mi az a „digitális immunrendszer”, és milyen veszélyek leselkednek a megtakarításainkra? Sütő Ágnessel beszélgettünk.

Milyen hatással voltak a piaci változások és gazdasági turbulenciák a magyar bankszektorra, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek?

A Covid-járvány alatt megmutatkozott, hogy a bankszektor – bár piaci alapon –, de gyakorlatilag közszolgáltatási tevékenységet végez. A lezárások és a vírustól való félelem időszakában is biztosítani kellett a bankfiókok elérhetőségét, a készpénzellátást, az ATM-ek töltöttségét és különösen a megugró online vásárlások idején az elektronikus fizetési rendszerek folyamatos, zavartalan működését. A digitális pénzügyi szolgáltatások igénybevételében térugrás történt: pár hónap alatt 5–8 év fejlődési folyamata valósult meg.
Előnyt jelentett, hogy mindez jól felkészült helyzetben érte a bankszektort, hiszen a digitális fejlesztések évek óta nagy hangsúlyt kaptak. Az elmúlt tíz év alatt tizenötszörösére nőtt az online kártyaelfogadó helyek száma, az érintőkártyák aránya nagyjából 100 százalék, a kártyahasználat dinamikusan nő, a vásárlások elektronikus fizetése terén már az EU átlagánál járunk. 2020 márciusa óta – az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetésétől – az átutalások nemzetközi terepen is ritka, digitális szupersztrádán közlekednek.
De az újabb gazdasági válsággal, a két évtizedes csúcsra jutó inflációval és a megugró kamatszinttel jelentősen megnehezült a bankrendszer pénzügyi közvetítő szerepe; a magas kamatok a háztartásokat és a vállalkozásokat is távol tartják a hitelfelvételtől – még a korábbi támogatott sikertermékek is befagytak. A gazdasági felíveléshez mindenképp szükség van egy stabilan működő és folyamatosan megújuló termékekkel és szolgáltatásokkal bíró bankrendszerre – ami képes a gazdaság működéséhez áramoltatni a tőkét. Épp ezért a szűkülő lehetőségek és a szektorra nehezedő szabályozói nyomás (különadó) ellenére is aktívaknak és inspirálóaknak kell lenniük a bankoknak.

Hogyan hatottak az elmúlt év nehézségei a B2C ügyfelekre? Milyen fontosabb változást láttok a felhasználók szokásain, és hogyan próbáljátok ezeket befolyásolni?

A fő kihívás a gazdasági sokkhatások mellett nem önmagában a gyors reagálású termékfejlesztés, nem a megváltozott ügyféligények, még csak nem is a technológiát lekövető UX biztosítása, hanem a komplexitás. Az innovatív fizetési megoldások folyamatosan új követőket hódítanak meg. A rendszeressé vált online vásárlók több mint kétharmada már használta az ujjlenyomatát fizetés hitelesítésre. A készpénz egyelőre mégis verhetetlen, és a jövőben is bizonyosan szükség lesz bankfiókokra. A digitalizációs különbségek már elsődlegesen nem az eltérő korosztályok között mutatkoznak meg. A hungarikumnak számító sárga csekket a fiatalok is használják rezsifizetésére, míg az idősek is rutinos kártyahasználókká és mobilfizetőkké váltak a közért pénztárainál. Azonban, ha a térképre nézünk, Budapest határait átlépve drasztikusan eltérő e-kereskedelmi terepviszonyokat észlelünk. A pénzügyek terén tehát a komplexitás, az alternatívák sokrétűsége a kulcsszó. Mindez visszaköszön a fintech cégek megjelenésében is, amelyekkel a „hagyományos”, inkumbens bankok nem „felvették a kesztyűt”, hanem a jelenlétüket piaci előnnyé transzformálták: inkubátor programokkal vonják be a nagybanki struktúrába az ötletgyárakat. Eközben olyan határon átnyúló szolgáltatók – akár globális méretű bigtech cégek – vívmányaival is fel kell venni a versenyt, amikre kevésbé szigorú fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak, és amik emiatt akár fajlagosan olcsóbban tudnak szolgáltatni. A digitális térben pedig nincsenek határok.

A teljes cikket, valamint a Trendbook egyéb tartalmait a Tovább gombra kattintva olvashatod el!

Tovább