Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.

69, de a 70-hez közelít

A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.

“Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” – ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője. Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része – 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”

Mi lesz akkor?

A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni. A többség – a megkérdezettek 61 százaléka – akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak.

A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest.

Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” – tette hozzá. A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára.