Az elmúlt negyedévben visszaesett a vállalkozások nem könyvelt bevételeinek aránya a kkv vezetők szerint – derül ki a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a K&H kkv bizalmi index kutatás könyvelési látenciát vizsgáló kérdésére adott válaszaikból. A tavaly év végi 15 százalékról, az idei év első negyedévében 11 százalékra mérséklődött a nem könyvelt tételek becsült aránya, ami megközelítette a tavaly ősszel mért 9 százalékos értéket, az eddigi legalacsonyabb eredményt a könyvelési látenciára vonatkozóan, a 2011-ben indult mérés óta. 

„Nehéz megbecsülni a könyvelési látenciát, azaz a könyvelésben meg nem jelenő tételek arányát, hiszen nincsenek rá konkrét adatok. A cégvezetők azonban viszonylag jól meg tudják ítélni, hogy az adott szektorra milyen pénzügyi fegyelem jellemző, az árbevétel átlagosan mekkora része nem jelenik meg a könyvelésben. Rövid távon ennek értéke kevésbé mutat látványos változást, viszont hosszabb időtávon, a 2011-es első mérés óta eltelt időszakban, jól látszik, hogy komoly javulás mutatkozik ezen a téren, hiszen felére csökkent a nem könyvelt tételek becsült aránya” – értelmezte az adatokat Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője. „A K&H-nál kiemelten fontos számunkra, hogy a vállalkozók partnerei legyünk a cégük üzemeltetésében, ezért többek között innovatív szolgáltatásokkal, gyors és könnyű bankolással segítjük a kkv ügyfeleinket is az adminisztrációval járó terhek csökkentésében” – tette hozzá a szakértő.

A K&H kkv bizalmi index vonatkozó kérdése azt firtatja, hogy a kkv döntéshozók véleménye szerint a szektorukban milyen mértékű a könyvelésben nem megjelenő árbevételek aránya. A felmérés kkv árbevételi kategóriák és szektor szerint is vizsgálja a könyvelési látenciát; előbbi alapján három kategóriába sorolja a magyar kis- és középvállalatokat: 20-100 millió közötti, 100-300 millió közötti, valamint 300 millió és kétmilliárd forint közötti csoportokba. Eszerint leginkább a legkisebbeknél volt számottevő a bevételek fehéredése, esetükben 9 százalékpontos csökkenéssel érte el a 10 százalékot a mutató. Bár önmagában nem meglepő, hogy szerintük a legnagyobbaknál a legalacsonyabb a nem könyvelt bevételek aránya, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a jelenlegi 7 százalék új rekord esetükben, ilyen alacsony értéket még soha nem mért a kutatás. A középső kategóriában kisebb visszaesés tapasztalható, ugyanis az előző negyedévhez képest két százalékponttal nőtt a könyvelésben nem látható bevételek döntéshozók által gondolt aránya, 11-ről 13 százalékra. Szektor szerint nézve az adatokat, a kereskedelmi és az ipari cégek 11-11 százalékkal, a szolgáltatók pedig 10 százalékkal többnyire egységesen mozognak, náluk 4-5 százalékpontos csökkenést mutat a becslés értéke az elmúlt 3 hónapban. Némileg szembe megy a többi területtel a mezőgazdaság, ahol szintén minimálisan, de romlott a helyzet: 12-ről 13 százalékra emelkedett a nem könyvelt bevételek vélt aránya.